A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - NÉPRAJZ - Dita Nociarová: Szakrális kisemlékek Nógrádban

NEOGRAD 2008 • A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXII. NÉPRAJZ SZAKRÁLIS KISEMLÉKEK NÓGRÁDBAN DITA NOCIAROVÁ A szakrális kisemlékek - út menti keresztek, védőszentek szobrai, kápolnák, képoszlopok, oszlopokra vagy fákra felerősített szentképek - a tárgyi és szellemi népi kultúra komplexumának szerves részét képezik. Hosszú ideig azonban nem kaptak kellő figyelmet a szakemberek részéről, pedig a vallásos hit szimbólumaiként a tájba beépülve elválaszthatatlanul hozzá tartoztak az ember környezetéhez, részei voltak az ünnepeknek és a hétköznapoknak. Valójában a lelki életnek, az egyén, vagy éppen a közösség érzésvilágának tárgyi formában való megnyilvánulásai, a tisztelet, alázat, kegyelet színhelyei. Esztétikai szempontból is alakítói a tájnak, és kiegészítői a falvak és városok építészetének. Nemcsak a táji környezetet alakító jelenségként tűnnek fel, hiszen a kezdetektől fogva gyakorlati szerepet is betöltöttek: térbeli tájékozódási pontként is szolgáltak, s a múltban fiatalok találkozóhelyei, valamint egyházi körmenetek állomáshelyei voltak. A községek határában emelt kereszteknél gyűjtötték össze a gazdák a marhát, amelyet aztán a csordások innen hajtottak ki a legelőre (mint pl. a füleki „durendai" öntöttvas kereszt esetében). A keresztek magányosan állnak a keresztutaknál, a falvak határában, vízfolyásoknál, hidaknál, forrásoknál, hegytetőn, nyilvános tereken. Jelölhetik valamilyen szerencsétlenség helyszínét, vagy éppen ellenkezőleg, utalhatnak jelentős történelmi eseményre vagy emberi életek megmentésére. Stratégiai okokból speciális térképeken is jelezve vannak. „Szakmai tervrajzot nélkülöző anonim építészet, szerteszét szóródva az egész területen, nem hivalkodó, nem monumentális, nem reprezentatív, éppen olyan, amilyenre eleink munkával eltöltött mindennapjaiban szükség volt."

1 Az említett szempontok egyben indokolják is a történelmi Nógrád megye szlovákiai részén (a mai Losonci, Poltári és részben Nagykürtösi járásokban) megtalálható szakrális kisemlékek néprajzi kutatását a 20. század 90-es éveitől. A szakrális kisemlékek a közízlésnek megfelelően esztétikai jelentőséggel is bírnak, magukon hordozván a különböző korszakok divatjainak hatásait. Ezeket az emlékeket többnyire a helyi hatóság képviselői, a lakosság tehetősebb tagjai, PUSKÁR, 1980, 37.