A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - NÉPRAJZ - Lengyel Ágnes: Fényképről „levarrt" viseletek - kortárs ünneplő öltözetek (Iliny)

A „kerek kötény" fehér selyem, több darabból szabott. Három oldalán gépi lyukhímzéses keskeny csipkeszalag, „singellés" van, alul széles „berakott" fodor. Megkötője saját anyagából szabott, vége felé szélesedik, keskeny kis csipkedísszel. Ezt az öltözetdarabot addig viselhette a menyecske, amíg gyermeke nem született. Ezután már csak színeset hordott: zöldet, bordót. A kötény derekához tűrték be a zsebkendőt, most ezt biztosítótűvel tűzik fel. Régen jobban elszorították a derekat, nem eshetett le a zsebkendő. A négyszögletes fehér kendő egyik sarkában hímzett virág-motívum van, széle „singéit", azaz széles, gépi lyukhímzéses csipkeszegély keretezi. A lagziban tánc közben és énekléskor „kurjongattak" a zsebkendővel. A legénynek, ha megtetszett a leány, ellopta, és csak a vasárnap délutáni tánckor adta vissza. A menyecske fejére kendőt kötött, alá homlokkötőt vett. Máriabesnyőn a búcsúban vásárolta az eladó, egy régi palóc népviseleti darabokat, csipkéket, kendőket, térítőket árusító asszonytól. A kendő piros, „bimbós" mintázatú, megkötéskor a bimbóknak kell elöl látszódni. (23. kép) A nyakgyöngy hétsoros, fehér műanyag gyöngyökből állították össze. Újravarrott idős asszonyi öltözetet a falubeliek nem igényelnek, ez a viselet csak szereplésekhez tért vissza, a nagyobb leányok fellépő ruhaként, jelmezként öltöznek bele. 2008. őszén ugyan kezdeményezés indult a faluban ennek a korosztálynak újra viseletben való megjelenítésére. Az októberben először megrendezett „Derelyefesztivál"-on az Idősek Klubjának tagjai főztek, ehhez felemás módon, félig-meddig öltöztek viseletbe. Fejükre kázsmírkendőket kötöttek, hozzá azonban pulóvert, szoknyát, otthonkát 23. kép: Ilinyi menyecske igazolvány képe, "kettős kendő" viseletben, 1960-as évek. Ismeretlen szerző felvétele vettek föl. Tervezik, hogy a következő években újra a koruknak megfelelő, újonnan varrott ünnepi ilinyi viseletben vesznek majd részt a rendezvényen. A megvásárolt idős asszony-viselet szintén a múzeum számára készült rekonstrukció. Az ünnepi öltözet pendely fölötti egyik alsószoknyája fehér gyolcs, „szegett" aljú, keskeny gyári, lyukhímzéses pamutcsipkével. A másik zöld-szürkesárga kockás "barhet" (flanel), kék szövettel szegett. Eléjük egyharmad részig nyitott, köpperszalaggal kötődik. A szoknyák gallérba ráncoltak, ami életkor szerinti különbséget mutat. Az időseknek ugyanis „ráncolt" és „leszedett" volt a szoknyája, a fiataloknak pedig „rakott" és „leszedett". A felsőszoknya még Csehszlovákiában vásárolt fekete műselyem, önmagában mintás rózsás motívumokkal. Régi anyagot használtak, mert ahogyan fehéret, olyan feketét is nehéz manapság kapni, ami hasonlít az eredeti népviselethez használt textilre. A szoknya széles szövet derékpántba ráncolt, alja pedig fekete szövettel szélesen visszaszegett, színén kék színű díszítő varrás van. Kétsornyi keskeny, szintén kék szalag is díszíti a két sor forhamentli alatt. A hosszú ujjas felső,