A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - NÉPRAJZ - Lengyel Ágnes: Fényképről „levarrt" viseletek - kortárs ünneplő öltözetek (Iliny)

NEOGRAD 2008 • A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXII. NÉPRAJZ FÉNYKÉPRŐL „LEVARRT" VISELETEK KORTÁRS ÜNNEPLŐ ÖLTÖZETEK (ILINY) LENGYEL ÁGNES 2008-ban a MaDok program támogatásával Iliny (Nógrád m.) kortárs „népviseletének" hat öltözet-együttesét vásároltuk meg. A Palóc Múzeum számára beszerzett kollekciók a 2006-2007-es hollókői és érsekvadkerti téma folytatását jelentik.

1 A Cserhát északi peremén, a Balassagyarmatra vezető bekötőút végére települt apró faluban a 19. század közepén 350-en, jelenleg mindössze 180-200-an élnek, a lakosok zöme római katolikus. A két világháború közötti időszakban az ilinyi lakosság körülbelül fele 1-5 hold körüli földdel rendelkezett, tíz százaléka 20 hold körülivel, és 2-3 család cselédsorban élt.

2 Az 1960-as években sokan beköltöztek Balassagyarmatra, mostanában azonban akadnak, akik visszajönnek, illetve az olcsóbb ingatlanárak miatt kitelepülnek. Iliny hagyományosan Nógrádgárdonnyal, Nógrádmarcallal és Csitárral tartott fenn szorosabb kapcsolatot. Napszámba a szomszédos gárdonyi uradalomba jártak, de már 1945 előtt is többen dolgoztak Budapesten. Amíg a falunak nem volt temploma, Csitárba és Marcalba mentek misére.

3 Ahogyan más palóc települések, Iliny is endogám volt, legfeljebb az említett falubeliekkel, illetve a közeli varsányiakkal, herencsényiekkel házasodtak. Az ilinyi viselet Csitárral és Nógrádmarcallal tartozik egy viselet-csoportba.

4 (1-3. képek) Míg azonban az 1960-as években Nógrádmarcal még hordta népviseletét, Ilinyben már nem vették fel. Ekkortól a kislányoknak már nem varrtak „parasztruhát", „urasán" járatták őket. (4. kép) A 30-35 éves korosztály is „átöltözött" az 1950-es évek második felétől kezdődően. Mára néhány 80 év feletti asszony maradt, aki megtartotta hagyományos öltözetét, azonban már csak életkoruknak megfelelő sötét ruháikat. 1 Vö. LENGYEL, 2006, 2007, 2008 2 FÉNYES, 1851. 1873-ban a lakosság tetemes része kolerajárvány áldozata lett. BOROVSZKY, 1911. (1988) 54. TAUSZ-VERŐ, 1969, 1. 3 Az 1872-es felhőszakadáskor a lakóházak nagy része és a templom is rombadőlt. 1947-ben alakították ki a kastélyból Magyarok Nagyasszonya titulusú templomukat. 4 FLÓRIÁN, 1997, 742-744.