A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - NÉPRAJZ - Lengyel Ágnes: Fényképről „levarrt" viseletek - kortárs ünneplő öltözetek (Iliny)

Egy 1967-es szociológiai felmérés adatai szerint a palóc elnevezésért az idősebbek „haragszanak", önmagukat nem azonosítják ezzel. Úgy tartják, hogy „beszédük miatt" a rimóciak, varsányiak, nógrádsipekiek és a hollókőiek a palócok.

5 Tőlük különböző viseletüket, szokásaikat úgy írták le, hogy a „hegyen túliak", azaz Varsány, Rimóc, Nógrádsipek asszonyai „rövid ruhát" és „cifra, totyás főkötőt hordanak", az asszonyok „nagy farura" formálják szoknyájukat. Az ágyat magasra vetik és batyut használnak teherhordásra, szemben az itteni hátikosárral. Hugyagon és Őrhalomban hosszabb, majdnem bokáig érő ruhát viselnek, amit ezüst csipke díszít.

6 Az 1. kép: Ilinyi ifjak, 1920-as évek, ismeretlen szerző felvétele ilinyiek az akkoriban kapható vékony „paplanselymet" használták fel a női ruházatban. Megkülönböztették a környező falvakban (Csitár, Őrhalom) használatos vastagabb, nagyobb virágmintájú, brokáthoz hasonló „nyomott" selymektől. Változást, a palócsághoz viszonyulás átértelmeződését, az idetartozás tudatos vállalását mutatják a népviselet újraélesztésére irányuló kezdeményezések. 2000-ben, a millenniumi ünnepeknek köszönhetően irányult újra a figyelem a már levetett öltözetekre. A falu zászlóátadási ceremóniájára készülődve többen szerettek volna az alkalomhoz méltónak tartott, ünnepi palóc öltözetben megjelenni. A helyi önkormányzati vezetők kezdeményezésére és támogatásával hozzákezdtek a viseletek rekonstrukciójához, egyelőre csak fiatalok számára. Úgy gondolták: 2. kép: Menyecske, 1920-as évek, ismeretlen szerző felvétele 3. kép: Menyecske és elsőáldozó leánya, 1920-as évek, ismeretlen szerző felvétele 5 TAUSZ-VERŐ, 1967, 2. 6 TAUSZ-VERŐ, 1967, 5.