A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

betsülők által a földre letétetett, s patkós tsizmák tapodják és koptatják azt."

29 A történetíró sóhajtását érezzük, amikor Nógrád váráról s a félig rombadőlt hatalmas toronyról ír. „Ki gondolta volna épsége azon idejében, hogy ezen erős kő-falainak kövei, még az ország-utaknak javítására fognak valaha használtatni?!"

30 Olykor vitázik vagy legalább is kétked bizonyos kérdések felett. Óvatosan, kicsit bizonytalanul teszi ezt, de van önálló véleménye, amely alapvetően forrás ismereten alapul. Többször ütközteti a véleményeket, nem fogad el minden adatot fenntartás nélkül. Amikor azt említi, hogy Esterházy Pál 1696-ban írt Mennyei korona című művében arról ír, hogy a losonci templomból a reformátusok 1590-ben kidobták volna az oltárképet, hozzá fűzi: „Ezen kifejezés ugyan megsértetésnek látszatik lenni, mellyek már a mostani században, még a törvényeinkben is megkíméltetve elmellőztetnek. De itten az esztendők számát tekintetbe vévén egy részről, más részről az íróknak az előadásokat is megváltoztatni nem szabad, mert az által akármelly író is hitelét elveszthetné, ezért itten is szóról szóra ezen elő adás adatott elé."

31 Időnként nem állja meg, hogy ironizáljon a rendkívül szembetűnő tévedést elkövetőn. „Forgách Ferentz halálát érdeklő tárgyat Ganótzi úgy öszve vissza szövi, hogy abból ki sem vergődhetik."

32 A történetírók állításával ellentétben ő nem tartja a Forgáchok ősi címerén az állatot fehér farkasnak, legfeljebb ideiglenes jelnek, emblémának. De itt is óvatos és szerény: „Nem vitatjuk mi itt másoknak ítéletét; távul legyen mi tőlünk még tsak a megsértés akaratjának jele is"... De egy lappal később hozzá teszi, hogy már csak azért sem lehet fehér farkas a címer, mert az a rajz, inkább vadászkutyának néz ki.

33 Egy 1263-ban kelt s véleménye szerint hibásan olvasott oklevélről írja, hogy több tévedés van benne, hiszen pl. a XIII, századig „a vezeték nevekkel való élés szokásban nem volt", s így a helyes olvasat nem az hogy Baranya gróf, hanem Bánya gróf, s a bánya alatt ez esetben Selmecet kell érteni - mindezt forrásokra alapozva írja le. Mindehhez felhoz még egy gót betűs idézetet is, amit a Selmecbányái levéltárban őriznek 1275ből. Nem tudni ő maga látta-e vagy Bél Mátyásból idézi, annak Selmecbányái leírásából de inkább ez utóbbi tűnik valósnak.

34 Máshol egy német forrást cáfol meg amely nyilvánvalóan ostobaságot ír hiszen az albániai püspök nem azt jelenti, hogy albániai, hanem Albensem Transylvaniae Episcopum, azaz Gyulafehérvárról van szó.

35 Ugyancsak vitázik akkor is, amikor különböző forrásokat vet össze, pl. egy király koronázás dátuma, amelynek pontos évszáma más közjogi események miatt fontos. Határozottan állítja, kétségkívül az a dátum a helyes amit ő ír: „a mit iparkodánk diplomatice megbizonyítani" s ez is vitája egy kortárs történetíróval Horváth Istvánnal, aki tanulmányát a Tudományos Gyűjtemény 1819. XII. kötetében a 77. lapon adja elő.

36 29 M. 1/299 30 M. 3/8 31 M. 1/68-69 32 M. 4/166 33 M. 4/36 34 M. 4/4142 35 M. 4/57 36 M. 4/81