A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

A csődöt, feloldották és a fenti egyezség értelmében az építkezés folytatódott. A csőd idején azonban változások történtek az igazgatóságban. 1866. augusztus 9-én bejelentették, hogy az eddigi bányafelügyelő. Schmidt Pál lemondott, helyette a vezetéssel Pancaldi Márkus bányamérnök veszi át az irányítást.

96 Október 6-án már Zemlinszky Rezső lett az ideiglenes minőségben bányafelügyelőként megbízva. Mint már említettem, az ő nevéhez kapcsolhatjuk a lóvasút gőzüzemű vasúttá való átszervezésének az ötletét. Ekkor a sajtó azt írta, hogy „a kormány beavatkozásával a Pest-Losoncz vaspálya sorsa biztosítva van".

97 Október 19-én már azt vélték tudni, hogy november 3-ig Gödöllőig megépül a vasút. Már ekkor felvetődtek olyan gondolatok, hogy az állam és a vasút számára is üdvös lenne, ha az állam megvásárolná azt. Bárány Ignác bizottmányi jegyző, akinek rálátása lehetett már a dolgokra, a vasút ügyéről szólva azt fejtegette, hogy a fent említett vásárlás lenne a jó megoldás. Úgy gondolta, hogy a vasúttal együtt a bányák is kerüljenek állami kézbe. Erről számítást is készített. Úgy látta, hogy az államnak a következő követeléseket kellene kielégíteni. Váltóhitelezők: 1 377 605 forint, eladott kötvények: 12 300 forint, részvényeseknek: 3 352 080 forint, több hitelezőnek összesen: 1768 101 forint. Ez összesen 6 520 086 forint, valamint évenként 1 304 000 forint tőke törlesztendő 4%-os kamattal. így az állam öt év múltával 7 923 444 forintért a pálya és a szénbányák egyedüli tulajdonosa lenne.

98 1866 november 3-án a közgyűlés a vállalat nevét ismét módosította, „cs. és kir. Éjszaki Vasút Társulatra".

99 A szénbányászat is tovább folyt, de a névvel a vasútépítés elsődlegességét kívánták hangsúlyozni. Egyébként ez az elnevezés nem új keletű elképzelés, Lónyay Menyhért már 1861-ben azt javasolta, hogy a majdan elkészülő vasút „északi vaspályának neveztessék".

100 1867. március közepén a Pest-Hatvan-Salgótarján vasút elkészült. Április 2-án robogott végig a próbavonat, bár egyenlőre csak Pesttől Hatvanig.

101 Ez a vonalrész 68 kilométer hosszú volt.

102 Május 9-én átadták a forgalomnak az 56,7 kilométer hosszú Hatvan-Salgótarján vonalat is.

103 A vasút végállomása a salgótarjáni József-rakodó volt.

104 A vasút a Tarján patak völgyében húzódott. A vasút mentén természetesen kiépültek az első épületek is. Az állomás a mai Salgótarján-külső állomás helyén épült 2 állandó épületből és 2 raktárból állt. Az állomásépület helyének megválasztása bizonyítja, hogy a község érdekei mennyire nem játszottak szerepet a vasútépítés során. A falutól ugyanis több kilométer távolságban volt az állomás, de a közelben voltak a bányák.

105 A bányákat egymással és a főállomással lóvasút kötötte össze.

106 A forgalom megindult, elmondhatjuk tehát, hogy a széntelepeket összekötötték a fogyasztópiaccal, a szénszállítás kérdése megoldódott. A vasút 1868. július 1-én a magyar állam tehermentes tulajdonába keSZVIRCSEK Ferenc 65. Pesti Napló 1866. október 14. SZVIRCSEK Ferenc 65. MIKLÓS Imre 179. Pesti Hírnök 1861. június 11. SZVIRCSEK Ferenc 66. Vasúttörténet 96. Vasúttörténet 96. Salgótarján 102. Salgótarján 102. Nógrád vármegye 27.