A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

rillt. A Magyar Északi vasúttársaság feloszlik és Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság néven átalakul.

107 A salgótarjáni vasút a MÁV legkifizetődőbb vállalkozása lett, s mint láttuk a vasút nagymértékben növelte a széntermelést is. Az eredeti cél, hogy e vasút által a széntelepek gyorsan és viszonylag olcsón elérhetőek legyenek, megvalósult, nem hiába írja egy korabeli forrás, hogy: „Mindazon tájakon, hol vasutak nem futják át a vidéket, az ipar mely tán ott előbb virágzott - lassankint hanyatlik, mert a tőke a kedvezőbb fekvésű, s a vasutak mellett fekvő helyeket keresi fel".

108 És az is igaz, hogy: „A közlekedési eszközök s utak tökéletessége az ország haladásának fokmérője. Minél rendezettebbek az állam viszonyai, annál rendezettebbek a közlekedési viszonyai. Minél tökéletesebb a közlekedés, annál fejlettebb a közgazdasági állapot s minnél tökéletesebb a közlekedés, annál versenyképesebbek az ország árui".

109 Ez a vasút a mai napig működik, jelenleg több-kevesebb sikerrel. De az építtetők aligha gondolták volna, hogy építése után 140 évvel még mindig a MÁV legismertebb vonalainak egyike. CSÁRÁDI 267. Független Lapok 1867. november 9. Közgazdaság 119.