A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

rásra. A küldöttséget fogadta is Bécsben a király augusztus 31-én. Itt Forgách gróf beszédet is mondott, amiben többek között hivatkozott arra, hogy az eddig is pénzzel segített vállalkozás csak a király újabb, hathatós segítségével fejeződhet be. Folyamodványukban kérik, hogy a majd elkészült vasút megnyitásához szükséges összeget előlegezzék meg, kérik az állami kamatbiztosítást és kérik a vasanyagnak az állami gyárakból való újabb szállítását.

90 1866 januárjában közgyűlés volt, ahol az augusztusi küldöttség jegyzőkönyvét az elnöklő gróf Forgách József olvasta föl.

91 Itt jelentették be a részvényeseknek, hogy közben járásukra november 3-án a pénzügyminisztérium a csőd felszámolását kilátásba helyezte. A kormány által adott engedmények reményt adtak a bánya és a vasút üzembe helyezésére is. 1866. október 9-én a csődeljárást megszüntették. A kormány 1,8 millió forint előleget, az elsőbbségi kötvények szelvényeinek első beváltására 200 ezer forint kölcsönt, egymillió forint értékű sínt és vasalkatrészt bocsátott a társulat rendelkezésére.

92 A csődeljárás megszüntetésére a tárgyalásokat már 1866 májusában megkezdték, s mint láttuk, e tárgyalások eredményre is vezettek.

93 Az egyezség a következő pontokat tartalmazta: 1; A vasút teljes befejezéséhez szükséges sín- és vasárut az állam és a társaság között fennálló egyezség értelmében az előbbi szállítja, mintegy egymillió forint értékben. 2; A pénzügyminisztérium utasítására a társulat részére kiutalnak 1, 8 millió forintot. 3; A részvénykötvények és a 7,2 millió elsőbbségi kölcsön kötvények kuponjaira az 1867. január 1-én esedékes törlesztésre kap a társulat 200 ezer forintot.

94 Az állam ezzel a segítségével egy 3 millió forintos követelést támaszt a vasúttársasággal szemben, amely kiegészül még 400 ezer forinttal és a bányakincstár számára egy régebben adott 800 ezer forintos tartozással. E két tétellel együtt a vasúttársaság összes adósága eléri a 4,2 millió forintot. Ennek az adóságnak a fedezésére a társulat kibocsáthat egy 7, 2 millió forintos elsőbbségi kölcsönt, az alábbi feltételekkel: 1; A régi, 5,4 millió értékben kibocsátott elsőbbségi kötvényeket a társaság visszavonja és az újakat, csak akkor bocsátja ki, ha a régieket vagy teljes egészében , vagy legalábbis a csőd megnyitása előtt eladottakat visszavonja. 2; Ameddig a régiek nincsenek bevonva, az újabbakból a pénzügyminisztérium anynyit tarthat vissza, amennyi a régiekből még kint cirkulál. 3; Az elsőbbségi kötvényeket a bécsi tőzsdén nyilvánosan jegyezni fogják. 4; A tőke és a kamatok fejében a társaság minden mozgatható és álló vagyona zálogot képez, ezt a vagyont pontos leltárba kell venni. 5; A vállalat ezzel szemben kötelezi magát, hogy az államtól kapott síneket és tőkét rendeltetésszerűen használja föl, így befejezi a pályaépítést, vállalja a csődtömeg költségeit, a hátralékos adó, a vállalkozóknak és a munkásoknak a hátralékos munkabér kifizetését és a szénbánya üzembe helyezését. 6; A pénz rendeltetésszerű felhasználását egy - állam által kinevezett - bizottság fogja ellenőrizni, amely részt vesz az igazgatótanács ülésein és a közgyűléseken is. SZVIRCSEK Ferenc 65. SZVIRCSEK Ferenc 65. SZVIRCSEK Ferenc 65. POGÁNY Mária 110. POGÁNY Mária 110. Abszolutizmuskori Levéltár, Helytartótanács, Közlekedési Kútfő, 1866-X- 9-1698 (1855- 90 262) /