A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

rozását.

81 Kiderült ugyanis, hogy nem csak a bányák és ezek jövedelme nem éri el a propagandában hirdetett mesés számokat, hanem óriási összegek tűntek el megvesztegetések és ugyanilyen nagy összegek sikkasztás során. Csupán az újságírók, és vezető állami tisztségviselők megvesztegetésére, megvásárlására 800 ezer forintot költöttek.

82 Forgách József 1865. júliusi nyilatkozata szerint úgy tudjuk, hogy már 1864-ben 780 ezer forintot fordítottak „titkos célokra".

83 A csődeljárás megindítását a társaság összes vagyonára Pest város törvényszéke rendelte el.

84 Azonnal vádaskodások kezdődtek el az igazgató tanácsi tagok ellen, vizsgálatot is tartottak. A csőd okát többek közt a helytelen pénzkezelésben keresték. Már akkor többen azt mondták - köztük Forgách József is -, hogy a vállalat üzletmenetében úgynevezett „titkos alapítási költségek" merültek föl. Nem volt igazolható 6300 forint készpénz és 3849 darab kötvény 769.800 forint értékben való elköltése.

85 A kötvényekkel való manipulációt azért is vizsgálták megkülönböztetett figyelemmel, mert nem teljesen befizetett kötvényekről volt szó. A sikkasztások egy része egyértelműen a kötvényeket kibocsátók alapítási hasznát szolgálták. Ebben az ügyben a Helytartótanács is vizsgálatot kezdeményezett. De per nem lett, legalábbis erre utaló nyomot, vagy iratot nem találtam. Erre már csak azért sem kerülhetett sor, mert, mint említettem, a vasút épült. 1865 májusáig vasútépítésre kiadtak 4 095 207 forintot. Ebből az összegből a 16,7 mérföld hosszú vasútvonal földmunkái 11,4 mérföld hosszan teljesen készen voltak és a többi részen is előrehaladott állapotban volt. 20 híd és áteresz készen volt, és a hiányzó nyolcnál is megindult a munka. Megkezdték a vasúti őrházak építését is.

86 Ezen forrás szerint a vasútépítés jelentős megtakarítással is járt, mert az eredeti költségvetéshez képest 1.588.926 forinttal kevesebbet költöttek a földmunkálatokra.

87 Októberben a bányaszakértői vizsgálatok megállapították, hogy a bánya értéke meg sem közelíti a cikkekben hirdetett 14 millió forintot. A társaság részvényei 10 nap alatt a névérték 75%-ra zuhant.

88 Majd további zuhanás után 50%-on állapodott meg. A sok kisrészvényes kiszolgáltatott helyzetbe került, a társaság hitele rohamosan romlott. A számítások azt mutatták, hogy a hátralévő munkálatokra 5,5 millió forint kellene, de ennek megszerzésére lehetőség nincs. 1865. júliusában Petényi Ottó mérnök kifejtette álláspontját. Szerinte a Pest-Zsolna vonal fontosabb a kassai-oderbergibe csatlakozással, mint maga a KassaOderberg vasút. Álláspontja szerint a kormány feladata lenne meghatározni a társulat tényleges értékét, a továbblépéshez szükséges összeget rendelkezésre állítani, azt egy új igazgatóság ellenőrzése alatt megelőlegezni. Hozzáteszi, hogy a régi részvényeket be kellene váltani új, pest-zsolnai részvényekre és a vasút kapja meg az állami kamatbiztosítást.

89 Ekkor lépett újra a színre Forgách Antal gróf. A társaság nem elégedett meg a sajtóbeli védekezéssel és tervezgetéssel, hanem őt kérték föl az uralkodónál való közbenjáNógrád megye 50. Nógrád megye 50. SZVIRCSEK Ferenc 63. SZVIRCSEK Ferenc 64. Abszolutizmuskori Levéltár, Helytartótanács, Közlekedési Kútfő, 1865-X- 9-9443 (1865- 78 954) Pester Lloyd, 1864 június Pester Lloyd, 1864 június SZVIRCSEK Ferenc 64. Pesti Napló 1865.