A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

Széchenyi István gróf már a Helytartótanács Közlekedési Osztályának vezetésével történt megbízatása előtt is élénk érdeklődést mutatott a közlekedési eszközök fejlesztése iránt.

6 A Közlekedési Osztályra történt kinevezése után, mint az osztály vezetője, majd miniszterként szinte kizárólag a hazai közlekedés fejlesztésének szentelte az életét. Az Országgyűlés 1846-ban, még Közlekedési Osztály vezetői minőségében bízta meg, hogy dolgozza ki és terjessze elő az ország közlekedési eszközeinek rendszerére vonatkozó tervezetét, amelyet a törvényjavaslat formájában majd a törvényhozás elé visznek. Széchenyi gróf munkatársaival közösen dolgozta ki és 1848. január 25-i kelettel „Javaslat a magyar közlekedés rendezésrül" címmel megjelentette. Javaslatának kidolgozásakor a következő alapelveket vette figyelembe: - A közlekedési eszközöknek országos felügyelet alá kell tartozniuk. - Közlekedési eszközt csak a hatóság tudtával és beleszólásával lehet építeni. - A közlekedési rendszerben a fő helyet a vasút foglalja el, a többi eszköznek csak alárendelt szerepe lehet. Lényeges momentum, hogy a vaspályák építésénél hangsúlyozta az állami tulajdon fontosságát, az állami építés elsőbbségét és a magánvasutak építését csak kamatgarancia nélkül tartotta megengedhetőnek! A vaspályák irányának vezetése a következő szempontokat tűzte ki: - A fővonalakat a kijelölt végpontok felé egyenes irányban kell vezetni. - A fővonalak az ország szívéből, Pestről és Budáról ágazzanak ki. - A vonalhálózat, de főleg a mellék-és szárnyvonalak kialakításánál figyelembe kell venni az ország minden területének, elsősorban az északi megyék és a bányavárosok bekapcsolását. - Vasúti összeköttetést kell biztosítani a magyar tengerparttal. A javaslat kidolgozásánál figyelembe vette a már üzemben lévő Pest-Vác és PestSzolnok vonalakat, valamint a már engedélyezett és épülőfélben lévő Vác-Pozsony vonalat. Széchenyi az építendő vonalakat 3 csoportba sorolta, valamint megkülönböztetett fő-, mellék- és szárnyvonalakat. Az építendő fővonalak: - Pesttől a Duna bal partján Pozsonyig ( 34 mérföld, 258 km ) - Pest-Székesfehérvár-Károlyváros-Fiume ( 70 mérföld, 530 km ) - Pest-Szolnok-Aradon át Erdélybe ( 34 mérföld, 258 km ) - Pest-Miskolc-Kassán át Galícia felé ( 35 mérföld, 266 km ) Valamint az építendő szárny- és mellékvonalak, melyek együttes hossza a tervezet szerint csaknem 300 mérföld, azaz több, mint 2200 km vasút építését tartalmazza. Ezen munkálatok tervezett költsége 80 millió ezüstforintot irányzott elő. Széchenyi javaslata a hazai közlekedési rendszer központjává tette a vasutat, amit azzal indokolt, hogy a közlekedési eszközök közül a vasút képes „biztos, gyors, szakadatlan és olcsó összeköttetést biztosítani".

8 6 Széchenyi Istvánt a fent említett hivatal vezetésével 1845- ben bízták meg és három évig állt az élén. (Vasúthistória 126.) 7 Széchenyi munkatársai: Kovách Lajos tanácsos, Clark Ádám angol származású mérnök, a budai alagút későbbi építője, Sasku Károly és Csány László mérnökök, Burián János rajzoló, Tasner Antal személyi titkár (Vasúthistória 127.) 8 Vasúthistória 128.