A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Milák Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban

XXXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2007 TÖRTÉNELEM A VASÚTÉPÍTÉS HŐSKORA NÓGRÁDBAN MILÁK BÉLA Annak felismerése, hogy a közlekedés gyökeres átalakítása - s általa a személy- és áruforgalom előmozdítása - egyik alapfeltétele a gazdasági-társadalmi fejlődésnek, nem volt korszakunkban egy új gondolat. A reformkorban indult meg a gőzhajózás, 1848ban pedig törvénybe iktatták Magyarország megépítendő vasúthálózatának átfogó tevét.

1 A vasút volt az, aminek fejlesztési üteme, építési módja, és elsősorban iránya a legtöbb vitát váltotta ki. A részben már korábban kiépített Pest és Pozsony közti vonalat 1850 végén adták át a forgalomnak, Szegedet 1854-ben, Temesvárt és Debrecent 1857ben, Nagyváradot és Aradot 1858-ban, Miskolcot 1859-ben kapcsolták a vasúti hálózathoz.

2 Magyarországon az első vasúti törvény az 1836. évi XXV. törvénycikk volt.

3

13 útvonalat jelöltek meg, melynek kiépítését elsődleges fontosságúnak ítélték meg, és törvényi kedvezményben is részesítendőek.

4 Ezek a vasútvonalak a következők!

5 1: Budapest-Bécs 2: Budapest-tengerparti városok 3: Budapest-Zimony 4: Budapest-Morvaország 5: Budapest-Galícia 6: Budapest-Kolozsvár 7: Budapest-Nagyszeben 8: Bécs-tengerpart 9: Bécs-Magyar tengerpart 10: Nagyszombat-Kanizsa 11: Kassa-Krakkó 12: Miskolc-Lengyelország 13: Sziszek-Magyar tengerpart Ezek voltak tehát a leginkább preferált vasútvonalak, de mint láttuk és látni is fogjuk, az idő előrehaladtával e tervek némileg módosultak. Sem Szeged, sem Temesvár és Debrecen nincs benne, ezen előzetes tervekben. 1 Magyarország története 566. o. 2 Magyarország története 566. o. 3 HOLLÁN Ernő 22. o. 4 HOLLÁN Ernő 23. o 5 HOLLÁN Ernő 23- 24. o.