A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

lu saját templomot épített, amely évszázadokig Rajec fíliája volt. A többi, akkor létező faluban templomot nem találunk. A falut alapító német családok közt - valószínűleg városi származású - iparos mesterséghez értők is voltak, amint még a 16. sz eleji családnevekből

23 is kiderül: Kovács (Kovac), kerékgyártó (Kolar), ács (Zimmerman), cipész (Schuster), egyéb iparos (Artel). Az első kettő szlovák neve ellenére lehetett eredetileg akár német is, annak feltételezésével, hogy ők tartották meg a legtovább mesterségüket, s nevük jelentésének élőn tartását a már szlovákul beszélő korban is fontosnak tartották, miközben a többi mesterségnevek elenyésztek. Egy 1553-i oklevélben fennmaradt az 1413-ban odakerült soltészcsalád elődjének neve. Ez Frivaldot a „tekintetes, dicső emlékű Jakob Kudlman/Kuglman" bíróságának nevezi.

24 1543-ban (pontosabban 1530 körül) Rajecen élt egy Kubanow nevű család.

25 1590 táján ugyanott Jiük Kudlimanow legelőt ad el.

26 1608-ben a Hudlman-csàlàd 11/2 virga földdel rendelkezett. E családot később (1626) Kudlimannak, Kudliniannak hívták.

27 Talán ide tartozik az az adat is, hogy 1460-ban Zsolnán egy Human nevű családfőt említenek.

28 Ezek alapján az sejthető, hogy Frivald talán Rajecről települhetett egyfajta „ver sacrum" alkalmával. Rajec az elmondottak alapján szintén nagyobbrészt német település. A Frivaldot megelőzően érkezett németek rátelepültek arra a meglévő szláv falura

29 - Rajecre -, amely kereskedelmi szempontból a legelőnyösebb helyen feküdt, s ahol még földművelésre alkalmas terület is volt. Itt torkollott be a már említett észak-déli kereskedelmi útba a Prusina-n át a Vág völgyébe vivő magna yia

30

, s a szintén a Vág völgyébe Precsinen át vezető útvonal, amelynek Vág-völgyi végpontján épült később Beszterce vára. Rajec első említése egy ugyan hamis, de tartalmában nem feltétlenül mindenestől légből kapott oklevél szerint [Raich) 1193-ból való.

31 A település nem is lehet sokkal régebbi, miután templomát Szent Lászlónak szentelték, akit 1192-ben avattak szentté. E templom kései feliratának egy olvasata szerint egyesek mégis azt állítják, hogy 1102-ben vagy 1120-ban épült volna. E felirat így szól: „MAYSTRI HNS AEDIFICI FVERVNT ANJJOZ 1610." Az utolsó hat betűs betűcsoportban az O és Z egymásban helyezkedik el. E betűcsoport azonban semmiképp nem lehet a hajdani építés dátuma (ANno 1102 vagy 1120), amit 1610-ben megörökítettek volna,

32 hanem inkább az 1610-i építők nevének rövidítése. (ANdreas, JlOZephus). Státny Archív, Bytca, Oravsky Kompossessorat, Andreánskeho usporiadanie (továbbiakban OK) fasc. 182. no. 1-5. Státny Archív, Bytca, Rodné archívy, Rod Frivaldsky (továbbikaban ByRF). no.2. OK fasc. 182/1/5 Státny Archív Zilina, Mestecko Rajec 8. Mestska kniha (1515-1798) Országos Levéltár, ( Illésházy-család levéltára, továbbiakban: P1341), 27. lad. 10. fasc. Ratio victualium; Kusik, Michal: Urbare feudalnych panstiev, Bratislava, 1959 II. 232-233. Chaloupecky, Václav: Kniha i. m. 115. Mint a Szepességben is tették: Kristó Gyula: Nem magyar népek i. m..l45. DL 794 ; DL. 795, DL 65710, Janco, Stefan i. m. 50;