A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)
TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története
zadi adatok szerint - éppen e német kolonizáció során birtokba vett területeken helyezkedtek el, Frivald az Odera menti előnyomulás egyik szélső pontját képezte. A kolonizáció másik végpontján egy Frywald még Galiciában is előfordult. 18 Ez utóbbit a német nyelvfejlődésből való kimaradás ugyanúgy meghagyta régies alakjában mint a felvidéki Frivaldot is, ellentétben a többi falvakétól. Frivald alapításakor a mai nyelv ei kettőshangzójának még y felelt meg. E települések nagy része 20. sz.-ban - cseh, szlovák és lengyel államok területére esvén - új nevet kapott. A 'Frivald' jellegű helynevek a térképen jól kirajzolják e 12. századi német előrenyomulás útját. Ezek sorban a következők: Freienwalde Brandenburgban, Freienwalde an der Oder (ma: Bad Freienwalde, Berlintől K-re), Freienwalde in Pomer (ma: Chocivel, Szczeczin-től K-re 20 km-rel), két Freiwaldau az osztrák Sziléziában, (az egyikük ma: Jesenik 12. sz. bányásztelepe Csehországban 19 ), Freiwaldau (ma: Gozdnica, Lengyelország, Legnica mellett). Volt a 19. sz.-ban négy Freiwalde is: egy Sziléziában, egy Brandenburgban, egy Kelet-, egy Nyugat-Poroszországban. A „Freiwald" típusú helynevek azt a jelentést sugallják, hogy lakatlan erdőben jöttek létre irtványtelepként. A név azonban ennél többet is jelentett. Freywaldnak valamely városnak a központtól távol fekvő „közerdejét" nevezték, amelyből a városi polgárok és iparosok termelhették ki a szükséges fát, ellentétben a „tanács tiltott erdejétől" (Hegwald, Bannwald), amit a városhoz közel jelöltek ki. Innen a középítkezések épületes tűzifáját, valamint a tisztségviselők illetményfáját nyerték. 20 Frivald létrejötte idején Rajec német betelepülése tehát már megtörtént, ennek közerdejébe települt Frivald. Rajec ekkor ugyan még nem volt város, csak uradalmi központ, de városias életstílusú és városi eredetű, városi jogszokású lakossággal. A frivaldiak helyválasztásából lehet következtetni arra, hogy meddig tartott Rajec tanácsi erdeje. Ezen túl terjedt a lakatlan és hasznosítatlan „szabad erdő", ahová a Frivaldot megalapító németek letelepedhettek az első, Rajcsánkába ömlő patak, a mai Lesnianka völgyébe. A helynevekből az látszik, hogy lehetett itt némi füves terület is, így a telepítéskor nem kellett sok erdőt irtani. A község német dűlőnevei közt ilyenek a Hut ('legelő'), Vajdnar (= *Weidner = 'Legelő'), Hepnár (= *Heppner = 'Kaszáló'). Ezen kívül van még Hondzebak (irodalmi szlovák kiejtéssel [Hongyebak] = * Hundenbach = 'Kutya-patak'), Hônslicht (= *Hohen Schlicht = 'Felső rész'), Sajba (= *Scheibe = 'Tábla'), Glaisegmnd ('Keréknyomos föld') dűlő. 21 E helynevek a falu belterülete közvetlen közelében vannak, ezek adják ki az első időkben művelésbe vett területet. A Kutya-patak a Lesniankát követő Rybna patakba jobbról torkollik. A birtokba vett területen túl, keleten a túróci megyehatárig, délen a Lucska-erdőig tartott a Frivaldhoz tartozó, de változatlanul hasznosítatlan erdőség, többségükben egyelőre névtelen hegycsúcsaikkal. Hogy a község valóban ilyen régi, régészetileg is igazolt. 15. századi temploma alól korábbi templomalapozást ástak ki, egy boronaépületét. 22 Figyelemre méltó, hogy a faRitters Geographisches-statistikes Lexikon, Leipzig, 1910 I. 743, 744, 754 Szombathy Viktor: Csehszlovákia. Panoráma, 1973. 568. Magyar Eszter: A feudalizmuskori erdőgazdálkodás az alsó magyarországi bányavárosokban (1255-1747) Bp. 1983 61. Pesthy 55. kötet, 166. ; .id. Frivaidszky János: Egy felvidéki község és soltészcsaládja Turul, 71. (1998) 98. Id. Frivaidszky János: Középkori templomszentély Frivaldon. Műemlékvédelem, 48. (2004) 379380.
