A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

lu Poluzsje, a két favár menedék közt félúton volt. Legrégebbi neve Polvsy

11 [pol 'fél' és ves 'helység'). A név talán erre utal, esetleg a település kis méretére.

12 Az ötödik település pedig Rajec magja, amely a jelenlegi városka nyugati felén, a dombok lábánál, mai templom környékén helyezkedhetett el. Rajec 1193-1397 között Raich, Raych, (először 1256-ban, majd) 1392-től Rayez, Rajecz alakban fordul elő. A Rajec helynév csehül és szlovákul egyaránt 'kis mennyországot' jelent. Ilyen jellegű helynév mindkét nyelvterületen több is előfordul.

13 A tatárjárásig Az egymás folytatását képező Kiszuca és Rajcsánka völgy az egykori Trencsénmegyének ma is a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területe. A földművelő lakosság a középkorban északról, németként érkezett meg az akkor via publica-mk nevezett, egykori borostyánkő-úton. A túlnépesedett német területek lakosságának áramlása a ritkán lakott magyar területekre a 12. sz. közepén kezdődött a II. keresztes háború után hazatérők hírverésére. Hasonló következménnyel járt az 1147-i német keresztes hadjárat is „a döntően pogány szláv törzsek ellen az Elbától keletre eső térségbe, amely a következő évtizedekben német településeket hozott létre az Odera folyóig és a Balti tengerig,"

15 sőt az Odera-völgy folytatásába eső Rajcsánka-völgyben is. A németek Erdélybe központi, királyi telepítés révén kerültek, a Szepességbe a helyi földesurak soltész-telepítései révén. Területünkön csak kisebb települési góc volt. Hogy ezek telepesei azonban korábban érkezhettek mint a Szepességbe, az abból következtethető, hogy ez a terület előbb esett útjába az Odera irányából érkező németségnek. A Rajeci völgy német lakosságával először a hitleri Németországban foglalkoztak, benne jelentős német lakosságot feltételeztek.

16 Szlovákiában 1945 óta ez a kérdés ugyan egyáltalán nem volt népszerű, mindazonáltal a szlovák Kavuljak is német településeknek tartotta a következőket: Frivald, Suja, Csicsmány, s talán Facskó.

17 Véleményem szerint azonban csak Frivald és részben Rajec volt német lakosságú település. Frivald német település voltát senki nem vitatja. A középkori német név jelentése 'szabad erdő'. A név a jelenkori németben Freiwaldnak hangzik. Ilyen típusú helyneveket kizárólag keleti német telepes községek viseltek, amelyek a 12. sz.-ban jöttek létre, amikor a németek Brandenburgból kiindulva két irányban nyomultak elő kelet felé: végig a Balti-tenger partvidékén és az Odera-völgyben a Kárpátok koszorújáig. Ebből a tényből lehet következtetni e települések korára. Az ilyen nevű települések - a 19. szá11 Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár. (A továbbiakban: DL) 18846 12 Van egy ugyanilyen nevű falu félúton Németpróna és Privigye közt is, amelynek német neve is Halbesdorf. Az utóbbi magyarosított neve Erdőrét, (obec v poluvzí). Ez egy harmadik néveredeztetési lehetőség. b Petrovsky-Sichman, Anton.: Predhistorické vzt'ahy ciech k severozapadnému Slovensku Vlastivedny Sbornik Povazia 1962. 122-128. 14 Fekete-Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV. Trencsén vm. 1941 117-118, Lukinich Imre: A podmanini Podmaniczky család oklevéltára I-V. Bp. 1937-1942 I. 4. 15 Kristó Gyula: Nem magyar népek i. m. 124. 16 Weinelt, Herbert: Die mittelalterische Deutsche Kanzleisprache. Brünn-Leipzig, 1938. 17 Kavuljak, Andrej i. m. 111.