A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

resvén. Óvárnak régen Olvár volt e neve. Lehet ól, istálló az eredet „de talán inkább ólálkodó helyről, vagy ólálkodástól nyerhette ezen nevét". Szelce, ez is cseh eredetű, talán a szedlce névből, ami mintegy paraszt falut jelent. A Karancs hegye magyarázata, hogy a róla lejövő árvíz sokszor okoz nagy kárt, azaz kárt ránt. Az Ipoly neve szláv eredetű, Ipely, Vipely, vagy Wiplivam, azt teszi: ki áradok. Fűrész nevű völgy tót nyelven Piliánszka Dolina. A Dobroda neve dobra voda, azaz jó víz.

92 A Forgách név eredeténél úgy véli, hogy az első Forgách gróf, aki megszerezte a Znio és Ghymes várát, maga is értett az építkezéshez. „S így méltán neveztettek Forgó Ácsnak, utóbb Forgácsnak." Lehet, hogy ez a biztos magyarázat, hiszen a vezetéknév alkalmazása, írja újra, csak a XV. század közepe táján kezdett használatba jönni. De van más vélemény is, egy nyelvész - Sebestyén Gábor - írja: „valljon nem lehetett-e I. Forgách Miklós alatsony és zömök termetű, úgy hogy az akkori élők apró fahulladékhoz hasonlíthatták."

93 Majd hozzá fűzi, mintha ő is komolytalannak tartaná ezt az etimológiát: „Ezek elegendők legyenek erről." Nógrádi történeti emlékek Mocsáry apró nógrádi adatai mára pótolhatatlan dokumentumok, hiszen az elmúlt kétszáz évben ezek nagy része elveszett, megsemmisült. Valószínűleg a beküldött jelentésekből írta ki, hiszen elég frissek. De igen nagy számban van, amit ő maga is láthatott, megnézett. Legtöbb a templomokkal kapcsolatos. Az épület kívülről, feliratok, táblák az épületen, a torony, a tornyon lévő gomb, előbukkanó külső és belső freskó. A templomban belül a szószék, feliratok, freskók, oltárok, kelyhek. Különösen sok a harang leírása, felirattal együtt. De vannak más értékek is. Várakon lévő táblák, sziklaüregek, nemesi kastélyok feliratai, Dobrotson a régi templom kerítésén kívül kőfal maradványokat látni „miféle rend monostora lehetett hajdan itten? Ezt már a régiség eltakarta előlünk." Gács faluban a régi katolikus templomban van egy régi felirat, annak a rajzolatját is adja. Itt van egy öreg templom, a helyiek Sztaro Gyurinak nevezik, benne egy régi misemondó könyv 1512ből, valamint egy kéziratos könyv a település halottainak feljegyzésére. Megemlíti még, hogy a templom fatornyát újra zsindelyezték, a gombban találtak egy meglehetősen elfakult iratot 1674-ből. Tamásiban a régi templom szentélye alatt van egy sírbolt, s freskók voltak a falán „mellyet személyesen is meg vizsgáltam." (Leírja, de nem tudja értelmezni). A füleki templomra a felírást a maga kezeírásából faragtatta ki Koháry István, azt is közli. Berzencénél írja Bél Mátyás után, hogy az ottani nagy harangot régebben elásták a veszedelmek elől, „ennek rejtekhelye közöttök oly annyira titokban tartatott, hogy már most ezen nagy harangnak hol léte nem tudatik." Poltáron is mindent rögzít: az evangélikus templomot, annak méretét és jellegzetességeit, a szószék tót feliratát, magyarul is közli, a két harang feliratait, a régi kelyhet, misetányért a feliratokkal, s leírja az evangélikus prédikátorok nevét akik itt szolgáltak. M. 1/322, 1/328, 1/348, 1/355, 2/37, 2/40, 2/41, 2/42 M. 4/46