A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

magyaráz. Néhányat próbál értelmezni. A magyarázat alapja: a helybeliek elmondása, ezeknek rendszerint nem ad hitelt. Más esetben nyelvészeti, azaz fordítási megoldásokat keres. Elsősorban szlovákból fordítja vissza, így keresi a megoldást, de ez is sokszor sántít. Kékkőn említi a Tartuska szőllőhegy igen termékeny, Szécsényben a mezőt, „melly most Borju-pástnak" neveztetik. Hollókő várának leírásánál csak úgy sorjáznak a nevek: Gond hegy, mellette a Sárhegy, a Hárs-bértz, a Fekete-hegy, Babiki hegy. Salgónál megjegyzi, hogy a közelben van kősziklás hegy, amelyet a köznép Fakó Pál kövének nevez, de nem tudni, miért. Somoskő váránál az erdős Medves hegye, erőséggel megrakott Sátoros hegye. Endrefalván van egy Antalka nevű jó fekvésű part. Litkén van egy Vajas nevezetű hegy. Balassagyarmat környékén van Mankó hegy, Szurdok hegy és Fejér hegy. Kékkőn van gesztenyés erdő. Nógrád váránál van a Zsumb tó. Diósjenőn van egy Zsibak vize nevű tó. Kékkő hegyneveit értelmezni próbálja. Ott van a Júdás hegy, a Bázs hegy és Pap hegye. A Bázs hegye eredetileg Bástyahegy nevet viselte, mert csupasz volt s onnan jól lehetett ellátni, csak a tótoknál megrövidült Bázs-ra. A Júdás hegyről kémlelték ki a törökök a várban lévő magyarokat s így tudták legyőzni őket, tehát ez áruló hegy. A Pap hegye egy hajdani papról kapta a nevét, aki fogadásból megállás nélkül felfutott a hegy tetejére. Ez utóbbit ő is úgy nevezi, hogy „közbeszéd" azaz beszélik, mondják s majd a végén hozzá teszi: „Annyi hitelt adhatunk ezen állításnak, a mennyit egy mesének szoktak adni, de azért meg marad a régi nevezete." Somoskő neve „ezen igéből: somosodni, azaz kifejtődzni (Enuncleare) származik, melly szó olly régi, hogy most már nints is folyamatban." Mások szerint az ötszögletű kő hasonlít a somfához, onnan a vár neve: Somkő. Buják várát egy közismert vélekedésből magyarázza, mely szerint bújok, vagy el búvok igéből származik, „ami az idő jártával könnyebb kimondás végett Bujákká változtatott." Egyébként is a magas hegyek között rejtekhelynek számít, itt említi Szent Márton hegyét is. Ló sántz volt eredetileg Losonc neve, amely a régi városi sánc volt, s nyomai még látszanak.

90 Poltár cseh eredetű, magyarul Pupon-hasító, Felsőpoltár tótul pedig Hornyavesz, itt van a Richauka nevű savanyú víz „melly nevet azért adták a lakosok nékie, mivel böfögésre ád okot." Szinóbánya régi magyar szóból a szénből származik, de ő ezt nem hiszi el, inkább a Sienai Katalin nevű szentről vette volna a nevét mint pl. Szenna, de aranybányák és ezüstbányák is voltak itt, s egy hegyet most is Sztreborninak neveznek. Hihalom lehet, hogy a neve a felett magasodó domboldalról vette a nevét, mintegy hivhalom. Nagyoroszi onnan kapta a nevét, hogy Kálmán király idején költöztek ide Oroszországból s lett a neve Orosz falva. Alsóesztergály neve a csehből származik Sztránhori „azaz azon emberekből álló helység akik sokféle fa edényeket szoktak az Erdőkön túl készíteni". Van itt egy Kaproncza nevű puszta ami szintén szláv Kopriwa, „koprownica, ami nagyobb csalánt teszen, ezt a sertésekkel etetik ma is".

91 Bánkon van egy tó amit Tenger Szemének neveznek s a köznép erősen állítja „hogy ezen tónak a föld alatt a tengerrel összvekötettése légyen," mert mindig egyforma a vízállása s a mélységét még soha senki nem tudta megmérni. Felsőesztergályon van egy Hradek nevű part, ami kisebb várat tesz, a várallja az podhradok, ahol pedig templom volt az Kosztoliszko. A vár helyén még most ásnak egyesek alattomban, kincseket keM. 1/229, 1/267, 1/302, 1/304, 1/311, 1/335, 3/131, 3/228, 3/241, 1/63 M. 1/190, 1/203, 1/235, 1/305, 1/315