A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam" Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján

kötete nagy könyv, formájára nézve is az. Ebben Nógráddal 154 oldal terjedelemben foglalkozik. Van benne térkép melléklet, amely Mikovinyi Sámuel munkája, valamint a Bél Mátyás művéből ismerős sok részlet. Losonc nevét Ló sáncként eredezteti, olvasható a Fülek-Füles név magyarázat, itt írják le először, hogy Salgótarján Kenyeretlen Tarján. Szerepel benne két nemzedékrendi tábla, is mint a Berény és a Balassa családé, itt is felsorolja az alispánok nemzedékrendjét stb. Fontos számunkra Bél Mátyás gondolata a műve bevezetőjéből: „Szándékom szerint olyannak akartam bemutatni Magyarország képét, amely egyetlen pillantásra elárulja régi szépségét, és a hibákat is, amik utóbb elcsúfították. Ez a szándékom: úgy gondoltam, semmit nem kell leírni kapkodva, hanem mindent olyan módón, ahogyan a régmúlt koroknak és a mainak állapota megkívánja."

3 Nyilvánvaló, hogy ezt a gondolatot választja magának is vezérlő ideául majd Mocsáry műve megírásához. A másik fontos idézetét már csak mi tesszük hozzá, amelynek érvényessége minden korban aktuális volt: „Valóban a tudomány az, amire aligha lehet túl sokat költeni; főként ha valamelyest a haza dicsőségét és ékességét szolgáljuk vele."

4 Ezt a történetírói szemléielet megtaláhatta Mocsáry más, általa felhasznált művekben. Másik forrása Magda Pál 1819-ben megjelent Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékinek leg ujabb statisztikai és geographai leírása című munkája, amelyben szintén fontos elvi megállapításokat találunk. „Tsak a magát esmérő ember mehet nagyobb erköltsi tökéletességre; tsak a magát, erejét, s Hazáját esmérő nemzet jobbíthatja meg állapotját, öregbítheti fényét, ditsőségét, boldogságát, hatalmát; tsak a hazáját jól esmérő Magyar szeretheti azt okosan, buzgón, és állandóul; szeretheti a szolgálatára való készséggel, és hathatós tüzes indulatokkal..."

5 A nemesi patriotizmus nagyon fontos gondolatát fogalmazza meg az okos, a művelt magyar nemes hazaszeretetének gyakorlatias szemléletéről és a gyakorlatiasság nemzet fejlesztő lehetőségéről. Újabb fontos gondolata ugyancsak fellelhető Mocsárynál, ha másként nem is, de a történetírói gyakorlatában, hiszen nála is a nemzeti művelődés egyúttal a magyar nemzet európaiságának meghatározó tényezőjét jelenti: „Van-é a Magy. Nemzetnek annyi lelki és testi ereje, annyi világi tehetsége, hogy az Európai szabad és független Nemzetek között tekintettel és méltósággal meg tarthatja a rangját, s önnön maga által hatalmas is, boldog is lehet?"

6 - írja Magda Pál Mocsáry ettől a történetírótól vehetett át két fontos szemléleti elvet. Az egyik, amelyet következetesen érvényesíteni akart, hogy lehetőleg objektív legyen, ám figyeljen a műben szereplőkhöz való írói viszonyára is: „Úgy igyekeztem írni, hogy mennél kevesebb embernek lehessen panasza ellenem, szánt szándékkal legalább senkinek sem akartam sem fájdalmat, sem kárt okozni."

7 A másik elv, vagy inkább gyakorlati tapasztalás, amelyet itt olvashatott először, s amelyet azután ő maga többször is hangsúlyoz műveiben, a kritikához, a bírálókhoz való történetírói viszony. Magda Pál határozottan kikel műve leendő kritikusai ellen, akik 3 BÉL Mátyás: Hungáriából Magyarország felé, Bp. 1984. Szépirod. Kiadó. 201. 4 Uo. 147.old. 5 MAGDA Pál: Magyar országnak... Előszó 6

Uo. 7

Uo.