A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Balogh Zoltán: „Isten áldd meg a tisztes ipart!" A Pásztói Ipartestület zászlója

dogasszony oltárt az 1622-ben alakított legénycéh, az északi oldalon lévő Jézus neve oltárát pedig a csizmadia céh. A Szent Anna oltárt nem céh gondozta.

9 Az 1766. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a templomi felszerelések között 9 zászlót említ, de nem részletezi azokat külön. A szabócéh zászlajáról van az első híradásunk is. 1731-ben Bakabányi János apátplébános alatt a templom igen rossz állapotú volt. Pásztó hirdetési könyvében található: A mennyezetről leszakadt darab kárt okozott a Szent Mihály-céh oltárán és a mellette levő céhzászlón. „Az szent Lőrinc tempbma is igen meguiselődött ugy annyira hogy Deszka közt szép írott Pallos szakadozni kezdett, kár is lett az le szakadásban az Szent Mihály Czéhe oltárában és bbogójában... "

10 Az 1748. január 10-én a város földesurai által megerősített csapó és posztós céh szláv nyelvű privilégiumlevele szabályozta a vallási tennivalókat. A céhmestereket kötelezte, hogy az istentiszteletekre és a templomra gondot viseljenek. Minden évben Szent Márton napján, a védőszent ünnepén, november 11-én a céhmesterek számot adtak tevékenységükről, majd új céhmestert választottak. 1817-ben a takácsokkal együtt kapták az új céhlevelet.

11 A Mária Terézia királynő 1761. évi céhügyi rendelete nyomán keletkezett és a vallási kötelezettségeket is egységesen szabályozó szabadalomlevelek már tartalmaztak a zászlókészítésre vonatkozó cikkelyeket. A pásztói csizmadiák és vargák Mária Terézia királynő által 1777. szeptember 12-én megújított és megerősített privilégiumlevelének első artikulusa szerint: „Minthogy minden embernek a kötelessége azt hozza magával, hogy az Úr Istennek dicsőségét szüntelenül mindenek felett fölmagasztalja, és ő szent felsége félelmében a keresztényi rend szerint való életben magát gyakorolja, úgy az által szent áldást ki-ki nyerhessen, annak okáért ezen céhbeliek a keresztényi rend szerint hova hamarább a céhnek közönséges költségével egy illendő zászlót ( hogyha még nem volna) maguknak csináltatni és azt a parochiális templomban tartani, s azalatt Úrnapi és annak octaváján tartandó processióknak (körmenetek) alkalmatosságával mindnyájan a mester emberek, legényeik, és inasaik, akármely hitben leendenének, üsztességesen megjelenni, magukat becsületesen és alázatosan viselni köteleztetnek. Akik pedig helyes ok nélkül az említett processiókról (körmenetekről) elmaradnának, a mesterek ugyan két, legények pedig egy font sárga vagy fehér viaszban a fönt megírt Parochiális Tempbm Szükségére büntettessenek. Ezenkívül minden esztendőben a négy kántor napokon nem kübnben ezen céhnek szent patrónusa ünnepe napján szentmiséket a 'Felséges Koronás Magyar Országi Apostoli s Királyi Fejedelemnek Szerencsés Országlásáért', az anyaszentegyháznak gyarapodásáért és az országnak boldogulásáért, nemkübnben ezen céhben volt megholtakért, és az élőkért is szolgáltatni és azoknak szolgáltatásán a céhnek minden tagjai, úgymint mesterek, mesterlegények és inasok (akármely hitben légyenek) személyek szerint jelen bnni, azokat ájtatosan meghallgatni, és offertóriumra is mindnyájan elmenni tartozzanak, akik pedig helyes ok nélkül azokon meg nem jelennének, az olyan mester egy, a legény fél font sárga, vagy fejér viaszt az említett parochiális templom szükségére bün9 SOÓS i.m. 25. 10 NML V.702. Hirdetések könyve 1717-1738. 29. 11 LÉNÁRT, i.m..63-64., 74.