Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nógrád megyei volt nyilas párttagok az állambiztonsági szervek látókörében

XXX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2006 TÖRTÉNELEM NÓGRÁD MEGYEI VOLT NYILAS PÁRTTAGOK AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZERVEK LÁTÓKÖRÉBEN FODOR MIKLÓS ZOLTÁN A volt nyilaskeresztes párttagok 1945. utáni sorsa, tevékenységük képe közhelyszerűen él a történeti köztudatban. Átfogó vizsgálat nem próbálta még a hungarista vezéreszme szerint szerveződő párttagság társadalmi-politikai mozgását tanulmányozni a második világháború utáni években-évtizedekben. Ismereteink a nyilasok kormányzatiközjogi szerepet vállaló vezetőinek sorsát illetően elégséges: tudjuk, hogy radikális módon „iktatták ki" őket a politikai közéletből. Többen emigrációba kényszerültek. A Magyarországon maradt közép- és alsószintű vezetőkről (közülük sokakat ítéltek el a népbíróságok), valamint az egyszerű párttagok 1945. utáni sorsáról érthető módon keveset tudunk: a mai napig nem sokan dicsekedtek hajdani nyilas mivoltukkal. Országos léptékben százezres nagyságrendű tömegről van szó - 1939-1941 között a háromszázezret is meghaladhatta a párttagok száma, az 1939-es országgyűlési választásokon pedig mintegy hatszázezernyi szavazatot kaptak szélsőjobboldali képviselőjelöltek. (A párt tényleges támogatottsága ennél lényegesen magasabb volt, de a választójogi törvény, és a kormány adminisztratív intézkedései nem tették lehetővé hogy minden lehetséges támogató szavazhasson a nyilasokra.) A Nyilaskeresztes Párt támogatottsága, taglétszáma a Szovjetunió elleni hadba lépés után folyamatosan csökkenni kezdett, de 1944. őszén még mindig egy százezres taglétszámú, jól megszervezett tömegpárt állt készen a hatalom átvételére és Németország szövetségeseként a háború végsőkig elkötelezett folytatására. Természetesen nem homogén tömegről van szó, amelynek háború utáni viselkedését, túlélési taktikáját (nem egyszer szó szerint) egységesen lehetne értékelni. Az elkötelezettség mértéke nyilvánvalóan különböző: aki csak 1939-1940. táján került egykét évre a hungarista eszme vonzáskörébe (jórészt szociális indítékból), másként értékelendő mint aki 1945. tavaszán is bízott a végső győzelemben. Rövid ideig tartó párttagság is foltot hagyhatott egy személy múltján, hátrányosan érintve az illető sorsát 1945. után, de egy jelentősebb pozíciót betöltő nyilas pártember is befuthatott karriert a következő rendszerben, ha jól titkolta múltját.

1 A háború után számos volt nyilas - az akkori köznyelv szerint „kisnyilas" - lépett be különböző, legálisan működő pártba. Az új pártba belépők számát, arányát nehezen lehet megbecsülni. Tudomásunk szerint a Magyar Kommunista Párt volt az a politikai 1 1. Bővebben: Magyarország története. 1-8. Főszerk: Ránki György. Bp, 1976. 8. kötet, 913-1202., Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp.,1999., Ungváry Krisztián: Kik voltak a nyilasok?. Egy szocialista tömegpárt. In. Rubicon 2004/11. 52