Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nógrád megyei volt nyilas párttagok az állambiztonsági szervek látókörében

erő, amely egyértelműsítette hogy várja soraiba azokat a „kisnyilasokat", akik háborús és népellenes bűnt nem követtek el. A történeti köztudat úgy tartja számon - sztereotip és kellően nem alátámasztott módon, - hogy nagyszámú volt nyilas került be a kommunista pártba, sőt annak állambiztonsági szervezetébe, a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályába, illetve az Államvédelmi Hatóságba is. Jelen munkámban arra teszek kísérletet, hogy Nógrád megyei volt nyilaskeresztes párttagok 1945. utáni társadalmi-politikai tevékenységének fő tendenciáiról igyekezzek képet nyújtani, bár ez a kép a források hiánya miatt töredékes. A tanulmány alapvetően az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött objektum-dosszié adataira épül. Természetesen messze nem minden volt nyilasról vezettek nyilvántartást. A párt fénykorában a megyében legalább ötezer tagja volt a pártnak. Az objektum-dossziéban összesen 255 személyről találtam adatot, ez mintegy 5%-os „mintavétel" a megyei párttagokról.

2 Elsősorban olyan személyek szerepelnek a nyilvántartásban, akik a világháború végéig voltak nyilas párttagok, tehát az ideológiailag elkötelezettebbekről van szó. Az utolsó információ a vizsgált célszemélyekről 1970-ből származik. A cikkben személyiségi jogi megfontolásból azoknak a nyilas pártembereknek írtam ki a nevét, akik magasabb tisztséget töltöttek be, illetve akiknek neve korábbi munkákban már megjelent. Az objektum-dosszié A kommunista állambiztonsági szervek 1950-től hálózati operatív ellenőrzést igénylő, úgynevezett objektum-dossziét nyitottak, amelyek az elhárítási vonallal kapcsolatos dokumentáció gyűjtésére szolgáltak. Ha az objektum megszűnt, az iratokra operatív szempontból már nem volt szükség, a dossziét irattározták és egy „o" jelzetű archív számot kaptak. A megfigyelt objektumok között kiemelt figyelmet kaptak az 1945. utáni volt jobboldali, szélsőjobboldali illetve a háború utáni koalíciós pártok (köztük a szintén „jobboldalinak" minősített szociáldemokraták). A dossziékat országosan és megyénként is vezették.

3 1956-ban a kartotékok egy része, főleg a vidéki anyag jelentős hányada megsemmisült. A volt jobboldali pártok vonalán Nógrád megyében 1957. áprilisában nyitottak objektum-dossziét.

4 Ezen a vonalon 1956. októbere előtt a jelentés szerint kb. 1450 főt tartottak számon megyei viszonylatban, viszont a forradalom alatt a nyilvántartás itt teljes egészében megsemmisült.

5 A dosszié nagy terjedelme miatt 1958. februárjában a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya külön objektum-dossziét nyitott a „Felszabadulás előtti volt fasiszta pártok és szervezetek" vonalán.

6 Ezen elhárítási vonal keretében a 2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) 3.1.5. 0-15/294 „Felszabadulás előtt és után működött jobboldali pártok és szervezetek" (A továbbiakban: Objektum-dosszié) 3 Takács Tibor: A volt jobboldali és polgári pártok és vezetőik az állambiztonsági szervek látókörében. http://www.natarch.hu/archivnet/rovat/cikk.phtml?cikk-kod=16 4 ÁSZTL. Objektum-dosszié. Határozat. Salgótarján, 1968. 07. 10. 187. 5 Uo. Szolgálati jegy. Salgótarján, 1957. 04. 13., 188. 6 Uo. Szolgálati jegy. Salgótarján, 1958. 11. 11., 55. 53