Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Harth Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület

ti és a salgótarjáni kerületek közül két kerületben egyhangú szavazással, lényegében valódi választási küzdelem nélkül dőlt el a mandátum sorsa. Tanulmányunkban, az új választójogi szabályozás ismertetését követően, jellemzően a balassagyarmati választókerületben lezajlott választási küzdelemmel: a helyi pártszervezetek kialakulásával, a jelöltállítás folyamatával, valamint az eredmény értékelésével foglalkozunk. Vizsgálódásunk térbeli kereteit főként az a tény határozta meg, hogy a fennmaradó három kerület közül a megyei adminisztrációnak is otthont adó balassagyarmati került a sajtófigyelem középpontjába, így a fennmaradt források is elsősorban erre a választókerületre korlátozódnak. Új választójogi szabályozás: a Friedrich-féle választójogi rendelet A választójog kérdésében a pártok között konszenzus állt fenn. Az 1919 őszétől mérvadónak tekinthető pártok mindegyikének programjában fő helyen szerepelt az általános, egyenlő és titkos választójog követelése. A pártok abban is egyformán gondolkodtak, hogy a nemzetet érintő legfontosabb kérdésekben egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek kell majd határoznia. Az új választójogi szabályozás tulajdonképpen több kormány- és belügyminiszteri rendelet összessége. Öt alap-, négy kiegészítő, illetve módosító kormányrendelet és számos belügyminiszteri rendelet alkotja az alapját, amelyek lényegében a polgári demokratikus forradalom idején kiadott, korábbi néptörvényekre épültek.

4 A „nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról" az 5985/1919. ME számú kormányrendelet rendelkezett. Eszerint „nemzetgyűlési választójoga van minden férfinek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, ha legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van és életének 24. évét betöltötte. Ennek az életkornak a betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. november hó 1. napja előtt legalább 12 héten át arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár, elmúlt 24 éves, és bármely hazai élőnyelven írni-olvasni tud, ha legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van."

5 A nemzetgyűlés tagjává az volt választható, aki a választás időpontjában nemzetgyűlési választójoggal rendelkezett és már betöltötte 30. életévét.

6 A rendelet szerint nem élhetett választójogával „a fegyveres erőnek, a csendőrségnek és a rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja". A választójogból kizárták mindazokat, akik politikai jogaik gyakorlásából fel voltak függesztve, büntetőeljárás alatt álltak, vagy már jogerősen elítéltek. Ugyancsak a választójogból való kizárás volt a része annak, aki közsegélyből tartotta fenn magát, aki gondnokság vagy csődeljárás alatt állt, vagy aki üzleténél, foglakozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt állt.

7 4 Gergely J. 47. o. 5 5985/1919 ME. sz. kormányrendelet l.§ 6 5985/1919 ME. sz. kormányrendelet 2.§ 7 5985/1919 ME. sz. kormányrendelet 3.§ 67