Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Harth Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület

A választójogot közvetlen, községenkénti (vagy szavazókörönkénti) szavazás útján, a magyar választójogi szabályozás történetében először, titkosan kellett gyakorolni. A rendelet az 1914-ben megreformált egyéni választókerületeket állította vissza. A nemzetgyűlési képviselőkre vonatkozó, összeférhetetlenséget szabályozó kormányrendelet értelmében, a főispánok, kormánybiztosok, a főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztos-helyettesek, a fegyveres erőnek, a csendőrségnek és a rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai, a szerzetesrendek tagjai (a premontreiek, a ciszterciták, a bencések és a kegyesrendiek kivételével) nem voltak választhatók.

9 A nemzetgyűlés tagjává választott állami, törvényhatósági vagy községi közalkalmazott hivatali állását megtarthatta, azonban megválasztása napjától nemzetgyűlési tagságának megszűnéséig az állásával járó hivatali szolgálat alól fel volt mentve.

10 A választók névjegyzékét a városokban és a belügyminiszter által meghatározott népesebb községekben az összeírási biztosok, máshol a községi összeíró bizottságok állították össze. Az összeírási biztosokat a fővárosban a belügyminiszter, városokban a polgármesterek, a belügyminiszter által meghatározott községekben, pedig a községi elöljáróságnak kellett kijelölni. A községi összeíró bizottság a helyi jegyzőből, bírókból vagy azok helyetteseiből és a korban legidősebb esküdtből állt. A személyazonosság igazolása céljából szavazó igazolványokat állítottak ki. A községi összeíró bizottság a választási névjegyzék összeállítását legkésőbb a választás előtt 15 nappal be kellett, hogy fejezze. A választási eljárás folyamán a nemzetgyűlési tagok jelölésének legkésőbb a választás napját megelőző hatodik napon meg kellett történni. Jelöltet az egyes kerületekben legalább ötszáz választó írásban ajánlhatott a biztosnál. A választók titkosan borítékba zárt szavazólappal szavaztak.

11 A szavazás tisztaságának és zavartalanságának biztosításáról szóló rendelkezés szerint tilos volt a választót ingyen vagy ellenértékül nem tekinthető díjazásért a szavazás helyére vagy onnan visszaszállítani, valamint a választót a szavazás helyén vagy ideje alatt ingyen vagy ellenértékül nem tekinthető díjazásért bármilyen ellátásban részesíteni. Ezzel az intézkedéssel egyértelműen az 1918 előtti etetés-itatás gyakorlatát kívánták megszüntetni.

12 A rendelet kötelezővé tette a szavazást az arra jogosultaknak. A szavazást nyomós indok nélkül elmulasztó, öt koronától 500 koronáig terjedő pénzbírsággal, egyenes adójának 5%-ra való felemelésével volt büntethető. Az ilyen személy a következő választáson nem élhetett választójogával, és választhatóságát is elvesztette. Az így megválasztott nemzetgyűlés mandátuma két évre szólt. A Friedrich-kormány 1919. november 17-én publikálta a már kész, az antant elvárásainak is megfelelő módon szabályozott választójogi rendeletet, a nemzetgyűlési választások megtartásának időpontját pedig 1919. december 21-re tűzték ki. Azonban a Friedrich-kormány bukását követően, újabb időpontban állapodtak meg a politikai élet 8 5985/1919 ME. sz. kormányrendelet 6.§ 9 5986/1919 ME. sz. kormányrendelet az összeférhetetlenségnek a nemzetgyűlési tagokra vonatkozó szabályozásáról 10 5986/1919 ME sz. kormányrendelet 3.§ 11 5987/1919. ME. sz. kormányrendelet a nemzetgyűlési választók névjegyzekének elkészítéséről és a szavazó igazolványok kiállításáról 12 5988/1919. ME. 10.§ 68