Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Harth Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület

XXX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2006 TÖRTÉNELEM FEJEZETEK AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK NÓGRÁD MEGYEI TÖRTÉNETÉBŐL: A balassagyarmati választókerület HARTH TAMÁS Az 1920-as nemzetgyűlési választások történelmi jelentősége Gergely Jenő szerint abban rejlik, hogy formáljogilag létrejöttek azok a keretek, amelyek lehetővé tették az ország lakossága számára, hogy az őket képviselők személyéről, valamint az ország politikai berendezkedéséről döntsön.

1 Az előző, még 1910-ben megtartott országgyűlési választások óta eltelt, egyben a választójogi gyakorlat szüneteltetését is jelentő egy évtized alatt óriási változások zajlottak le az ország életében. Az általános és titkos, új választójogi törvény alapján a polgárok döntő része életében először vált választóvá. A választási hadjáratra, az agitációra, a programokra és a választási eredményekre főként a negatív tartalom, a valami ellen való szavazás volt a jellemző. A győztes pártok által szinte egyöntetűen vallott és a választási kampány során oly gyakran hangoztatott pozitív program: „a keresztény nemzeti Magyarország megteremtése", az építkezés helyett inkább csak választási jelszavak szintjén maradt meg. A szavazók sem az eddig kialakult beidegződéseik szerint választhattak az egyes pártok és jelöltek között, hanem nagyobbrészt ismeretlenek között választva tették le voksukat. Az eddigi választási klubpártok elvesztették korábbi jelentőségüket, az új választójogi rendelet már a korszerű tömegpártoknak kedvezett. A közigazgatás részrehajlása mellett új tényezőként jelent meg a karhatalom, a nemzeti hadsereg beleszólása a választási küzdelembe, valamint a katolikus egyház politikai aktivitása.

2 1920-ban a választókerületek beosztása egy 1914-es törvényen alapult.

3 Eszerint Nógrád vármegyében, nagyrészt a létező közigazgatási járások határainak megfelelően, öt választókerületet került kialakításra. A sziráki, a rétsági, a szécsényi, a balassagyarmaGergely Jenő: Titkos választás és ellenforradalom - 1920. In: Parlamenti választások Magyarországon 1920-1990, 43. o. (továbbiakban: Gergely J.) 2 Gergely J. 43. o. 3 1914. XV. te. az országgyűlési kép viselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapításáról. In.: www.1000ev.hu 66