Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Nógrád megyei volt nyilas párttagok az állambiztonsági szervek látókörében

Nógrád megyei volt nyilasok 1945-1956. között A háború nem válogatott, a Nyilaskeresztes Párt tagjai közül is sokan vesztették életüket a vérzivatarban. A világháború vihara sokukat lakóhelyüktől távolra vetette, illetve a felelősségre vonás miatti félelemtől vezérelve sokan érezték tanácsosnak, hogy ne térjenek vissza korábbi működésük helyszínére, főleg ha valamilyen vezető pozíciót töltöttek be. A lakóhelyükön maradt nyilasok közül viselt dolgaik, személyes bosszú vagy legalábbis helybeli ismertségük miatt többeknek kellett felelősségre vonással szembenézni. A Nógrád megyei pártszervezet ismertebb vezetői, jelentősebb személyiségei közül Budinszky László megyevezetőt a Szálasi-kormányban betöltött miniszteri pozíciója miatt kivégezték. Kiss András, aki a nyilas hatalomátvétel után töltötte be a megyevezetői posztot - 1944. október közepéig Budinszky helyettese volt a megyei párthierarchiában, - valószínűleg még a háború ideje alatt meghalt.

13 Bolgár Barna, Balassagyarmat városvezetője nyugatra távozott, további sorsáról nincs tudomásunk.

14 Halácsy József, Salgótarján nyilas pártszervezetének sokáig első embere, még a hatalomátvétel előtt elhalálozott. (Szabó János szerint Halácsy 1944-ben Ungváron vesztette életét egy bombatámadás során, ahová futballbíráskodás végett utazott.)

15 Szabó János, aki vallomása szerint 1944. augusztusától töltötte be Salgótarján nyilas városvezetői pozícióját, Németországból hazatért, a népbíróság elmarasztalta, másfél év börtönbüntetésre ítélték.

16 A Balassagyarmati Népbíróság vezetőbírájának 1945. kora nyarán feltűnővé vált, hogy a Salgótarjáni járás területén késnek a felelősségre vonások - az igazságügy miniszterhez írott jelentésében a következőképpen ír. „A salgótarjáni járás területén köztudomás szerint a gyári munkások és bányászok közül is több ezer tagja volt a különböző fasiszta pártoknak. Valószínű, hogy ezek legnagyobb része nem volt meggyőződéses fasiszta, sőt nem is ismerte a fasizmus lényegét és ezekbe a pártokba...a féktelen propagandától megtévesztve azért lépett be, mert így remélt magának nagyobb darab kenyeret biztosítani. Ha ez volt is a helyzet nagy általánosságban, kétségtelen, hogy nagy számban kellett köztük olyanoknak is lenni, akik meggyőződésből voltak fasiszták, akik ezekben a pártokban tisztséget vállaltak, vagy egyébként tevékeny működést fejtettek ki, akiket tehát bíróság elé kellene állítani. Ennek ellenére a salgótarjáni járásból eddig ÁSZTL. Objektum-dosszié. 54. Hogy Kiss András még a háború ideje alatt meghalt, Szabó János szavaiból következtethető, miszerint Szabó Kiss András „utódját nem ismerte". Ebből arra következtethetünk, hogy ha formálisan is, de a nyilas pártvezetés Kiss András halála után kinevezett egy megyevezetőt a Nógrád megyei pártszervezet élére. A kinevezés ténye a még működő nyilas pártapparátusra és államszervezetre, tehát még a háború idejére utal. Uo. Jelentés a nyilas párt tevékenységéről. Salgótarján, 1967., 185. A jelentés megfogalmazása szerint Bolgár Barna 1944-ben „disszidált". Uo. Szabó János 1958-as jelentése, 54. Más forrás szerint Halácsy 1944. október 31-én halt meg, a Salgótarjánt ért bombatámadás során, bár neve a városi halotti anyakönyvben nem szerepel. (Salgótarján történelmi kronológiája I. kötet. Szerk. Á. Varga László. Salgótarján, 1997. 165.) Valószínűbbnek tűnik Halácsy korábbi, nyilas hatalomátvétel előtti elhalálozása, a források többsége erre utal. ÁSZTL. 3.1.9. V-49/912 BM Salgótarjáni osztályának vizsgálati dossziéja Szabó János ügyében. 55