Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Szvircsek Ferenc: A fejlesztés és megtorpanás évei. „Minden bányásznak hazafias kötelessége teljesíteni a terveket”

Ezt a hosszú utat a bánya legtávolabbi részétől a felszínig, az embereknek és a kitermelt szénnek nap, mint nap meg kellett tenni. „A lejtősakna utolsó száz méterén tükörsimák voltak a járóosztály támfái, a sok kapaszkodó kéztől. " Az ötéves terv kezdetén, az üzem naponta 70 vagon szenet termelt, 1955-re már a megkétszereződött a napi termelése. 1952 óta a munkáslétszámuk is megduplázódott, főleg Szabolcs-Szatmár megyéből jöttek a toborzások nyomán. 1953 elején még csak 53 sztahanovistája volt a bányaüzemnek, számuk decemberben már 97-re növekedett, s egy év múlva, 1954. december végén, a sztahanovisták száma elérte a 171 főt.

31 1955. szeptemberére, Pálhegy II. lejtős akna üzemében két db Kóta-féle rakodógépet helyeztek üzembe, a meglévő SZ-153-as gép mellé. Kossuth lejtős aknán két db Simonovics-féle lépegető rakodógép, Katalin II. lejtős aknában pedig egy db réselőgép dolgozott. Tőkés lejtős aknán megindult a közös gyűjtőszalag alkalmazásával a gépesített csoportos kamrafejtés. Újabb bányaüzemek feltárási munkái is megkezdődtek: Gyula lejtős aknán, György lejtős aknán, Vecseklőn, Tőkés II lejtős aknán, Pálhegy III. lejtős aknán, Kistelek VII. lejtős aknán, Új-Északi tárón, Forgách lejtős aknán mélyszinti feltárással, valamint a Király tárón, és mátranováki új Főtárón.

32 A rónai, zagyvái bányaüzemek minden aknája a már lefejtett felső pad alatt visszahagyott alsó padot fejtette a törecs (másodlagos fedőkőzet) alatt, ezért a bányákba a modern bányaművelés fejtési technológiai rendszerét még nem lehetett megtelepíteni. A nógrádi szénmedencében az I. széntelepet Szorospatak és Ménkes bányáinak kivételével, már frontfejtéssel fejtették. Ha a telep elérte a 2 méter vastagságot, a csoportos kamrafejtés is lehetségessé vált. A II. széntelep vékony, 0,6-1 méter vastagságú volt, s frontfejtésre is alkalmasnak bizonyult. A

III. széntelep Mizserfán és Mátranovákon annak ellenére, hogy 2,5-3 méter vastag, a nehezen omlasztható fedőkőzet miatt azonban frontfejtésre nem volt alkalmas.

33 1955. októberében kezdtek hozzá a Nógrádi Szénbányászati Tröszt új, salgótarjáni központi épületének az építéséhez, mivel a régi, még 1924-1925-ben épült Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányaigazgatósági épületét, a megyei pártbizottság kapta meg használatra. A tervek szerint az új épület 96 irodahelyiséget, négy vendégszobát, egy könyvtártermet, valamint egy 200 személyes éttermet (kultúrteremnek használható csarnokot) foglal magába, melynek átadását 1958-ra tervezték.

34 1955. érdekes politikai pikantériát is a felszínre hozott, a November 7. akna címéért folyó verseny kapcsán. A verseny állása szerint, a szorospataki Szeptember 6. lejtős akna 115,1%, az Északi táró 108,1%, a mátranováki Alkotmány II. lejtős akna (Főtárónak is nevezték) 107,6%, a Gáti lejtős akna 103,5%, Salgó bánya 100,1% teljesítményt mutatott. A „November 7. akna" címet ennek ellenére mégis a mátranovákiak kapták meg, miután november 10-én véget ért a vetélkedés. Igaz ugyan, hogy a Szeptember 6. lejtős akna nyerte meg a versenyt kiváló eredményével, bányászainak kérésére azonban az Szabad Nógrád. 1955. augusztus 10. Várszegi György. 2001. i. m. 78-80 Szabad Nógrád. 1955. szeptember 3. Lassan József: Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet bányáinkban. Szabad Nógrád. 1955. szeptember 10. Szabad Nógrád. 1955. október 5, október 15. 45