Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Természettudomány - Hír János: Előzetes beszámoló a Litkei kértabánya-völgyében végzett őslénytani ásatás eredményeiről

XXX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2006 TERMÉSZETTUDOMÁNY ELŐZETES BESZÁMOLÓ A LITKEI KRÉTABÁNYA-VÖLGYBEN VÉGZETT ŐSLÉNYTANI ÁSATÁS EREDMÉNYEIRŐL HÍR JÁNOS Bevezetés A Nógrád északi részén fekvő Litke község határában található a „Krétabánya völgy", vagy „Krétás-gödör" (1. kép). Az itt található fehér színű finom diatomaföldet a szakmai és a történeti irodalom is krétaként írta le. Első említése BOROVSZY (1911) művében olvasható: „az itteni Krétás-dülőben krétaszerű kőzet található, mely a levegőn porrá omlik szét. Ipad kihasználása érdekében most kísérleteznek". A bányászatról és a kitermelt nyersanyag feldolgozásáról mindezidáig semmiféle dokumentációt nem sikerült fellelni, csupán a földtani szakirodalom utalásaira hagyatkozhatunk. Ezek alapján valószínűsítherő, hogy a 20. század negyvenes éveiben a „kréta" mélyművelésű bányászata megszűnt. Az egykori tárna bejárata mára már a felismerhetetlenségig beomlott. A bánya környékén található miocén korú mocsári agyag gerinces őslénytani szempontú vizsgálata a T 046719. sz. OTKA téma keretében vált lehetségessé. A dolgozat célja az eddigi szakirodalmi adatok összefoglalása és a 2005-évi ásatás eredményeinek előzetes értékelése. A földtani környezet és kutatástörténet Litke határában a Dobroda-patak bal partjától a Kis bükk-tetőig terjedő lejtő földtani képződményeit először NOSZKY (1901) térképezte. Alulról felfelé az alábbi egységeket különítette el: - középső mediterrán márgák, - amfibolandezit, - felső mediterrán lajtamész, - amfibolandezit - középső mediterrán márgák. A krétabányát nem tüntette fel. Később (NOSZKY, 1930) megemlítette a litkei édesvízi képződményeket, mégpedig munkájának a „Felső Miocén Meotien alemelete (A magas szarmata terresztrikus színtjei) " с fejezetében: „É-on Lükénél vannak ilyen fiatal tavi mészszerú képződmények (Planorbisokkal) a vulkanikus rétegeken. " 208