Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)
Művészettörténet - Matits Ferenc: A potsdami Sanssouci Kastélyegyüttes Új Orangerie-palotájában található Raffaello-másolatgyűjtemény
gusban, Angelo Walther érdekes fejtegetéseit tartalmazó cikket 3 jelentetett meg, amelyben a másolatok létjogosultságának problematikáját járja körül. A drezdai grafikai gyűjteményben, a Kupferstichkabinett-ben 1720 óta külön Raffaello-gyűjteményt alakítottak ki, a mester műveiről készült sokszorosított grafikai ábrázolásokból, amelynek 1653 lapjából 1756-ban 10 bőrkötésű albumot állítottak össze. A budapesti Szépművészeti Múzeumban ugyanezen alkalomból 32 tartott megemlékezésre kiadott leporelló szövege kiemeli, hogy „... Raffaello művészi tevékenységének különlegesen modern vonása volt, hogy felismerte egy új, akkor születőben levő művészeti ág, a sokszorosított grafika szerepének fontosságát, mely jelentős mértékben hozzájárult a mai értelemben vett itáliai, majd európai művészet kialakulásához. A Szépművészeti Múzeum igen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a Raffaello körében működő rezes fametszők munkáiból, melyek különleges jelentősége számunkra, hogy igen sok esetben bepillantást engednek a raffaellói művek születési folyamatába; gyakran pedig elpusztultrajz-, illeWe festménykompozíciók emlékét őrzik...." A porosz uralkodók Raffaello-másolatgyűjteményének kialakulásához nem csupán a művészi másolatok legitimitását elfogadó 19. századi felfogás vezetett, hanem további két súlyosan latba eső körülmény is. Az első objektív kritérium, hogy egyetlen államnak - még a birodalommá növekvő Poroszországnak - sem nyílt legális lehetősége arra, hogy 47 eredeti Raffaello-festményt vásárolhasson. Egyszerűen nem szerepelt az itáliai érett reneszánsz művészet egyik legnagyobb alakjától ennyi alkotás a műkincspiac kínálatában. Érdekes adatokat találhatunk ezzel kapcsolatban Garas Klára akadémikus egyik tanulmányában. 33 Nem kerülte el figyelmünket, hogy a berlini Állami Múzeumok Képtárában található 5 Raffaello festmény valamennyi példányát - mutatva a szándékot - III. Frigyes Vilmos és IV. Frigyes Vilmos király uralkodása alatt, 1821 és 1854 között vásárolták meg: Madonna könyvvel (Solly Madonna), 1821; Colonna Madonna, 1827; Szűz Mária a gyermekkel, Szent Jeromossal és Szent Ferenccel, 1829; Diotallevi Madonna, 1841-42; Terranuova Madonna, 1854. A másik, a szerzeményezést lehetetlenné tevő körülmény a művészi kivitelezés technikájában rejlett. A potsdami Raffaello-másolatok közül nyolcat a művész falfreskónak készített, így azokat csak nagyon körülményes módon lehetett volna elszállítani. Ezért ezek többnyire lekicsinyített formában, másolás útján kerültek szállítható felületre. Walther, Angelo: Eine Ausstellung mit Kopien? In: Raffael zu Ehren, Dresden 1983, 33-35. Emlékezés Raffaellóra, kiállítás Raffaello születésének 500. évfordulójára, Szépművészeti Múzeum Budapest, 1983. szeptember 24. - október 23. Garas Klára: Raffaello-gyűjtéstörténeti kutatások... Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, № 60-61. Budapest, 1983. 186. 200