Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Művészettörténet - Matits Ferenc: A potsdami Sanssouci Kastélyegyüttes Új Orangerie-palotájában található Raffaello-másolatgyűjtemény

A Raffaello-másolatgyujteményt befogadó palota IV. Frigyes Vilmos gyermekkora a Napóleoni-háborúk korára esett. Felnövekedvén, csupán hosszú évek várakozása után válhatott porosz királlyá. Uralkodóvá történt koronázását követően a potsdami dombok magaslatán - a Sanssouci Kastélytól nyugatra egy olyan építményekkel ellátott diadalút építésére adott parancsot, amelyből csupán egy egység - az Új Orangerie-palota - megvalósítására nyílt lehetőség.

34 Az impozáns potsdami palota kialakítására, a megrendelő az Alpoktól délre tett utazásain szerzett élményeinek megfelelően olyan reneszánsz paloták hatottak, mint a római Villa Medici és Panfili, illetve a firenzei Uffizi-palota. A neoreneszánsz palota első terveit IV. Frigyes Vilmos skiccei alapján Ludwig Persius (1803-1845) készítette el. Persius

35 1845-ben bekövetkezett halála után a két Schinkel-tanítvány Friedrich August Stüler (1800-1865) és Ludwig Ferdinand Hesse (1795-1876) dolgozták ki a végleges terveket, illetve vezényelték az 1851 és 1860 között zajló kivitelezést. Stüler

36 berlini építész neve a magyar művészettörténelembe is bevonult, mivel tervei szerint építette meg 1860 és 1864 között Ybl Miklós és Szklaniczky Antal a pesti Dunapart - a Parlament mellett - legmarkánsabb épületét, a Magyar Tudományos Akadémia olasz-reneszánsz stílusú palotáját. Az impozáns épület - Berlinben készített - homlokzati szobordíszei között eredetileg Raffaello szobra is szerepelt, de a „sematizmus éveiben" - feltehetően túl sok Madonna ábrázolása miatt - helyét Lomonoszov foglalta el. Az építész halálának évében, emlékének ápolása végett a Magyar Tudományos Akadémia megbízta Izsó Miklóst, hogy az intézmény számára faragja meg - Hermann Schievelbein berlini szobrász eredetije után - büsztjét. Stüler márvány mellszobra az MTA palotájában került elhelyezésre.

37 Mint arra Ybl Ervin A budai Várkertbazár-val foglalkozó írásában

38 rámutat, a potsdami Új Orangerie-palotával számos rokonvonást mutat az Ybl Miklós által a budai Várpalota dél-keleti szárnya alatt 1874 és 1879 között neoreneszánsz stílusban épített Várbazár együttes. A potsdami Új Orangerie palota 300 méter hosszú homlokzatának toronyépítményekkel és szökőkúttal hangsúlyos középső része előtt áll az építtető, N. Frigyes Vilmos Poesgen, Georg: Die Baugeschichte der Orangerie Friedrich Wilhelms IV. in Sanssouci, Jahrbuch für Kunstwissenschaft 5, 1928. 157. Kania, Hans: Der Orangeriebau Friedrich Wilhelms IV., Mitteilungen des Vereins für die Geschichte Potsdams, 1929, 333. 210. Zuchold, Gerd: Die Triumphstraße König Friedrich Wilhelm IV. von Preußen in Potsdam, Berlin 1994. Hoiman, Sibylle: Ludwig Persius Architekt des Königs, Schloss Babelsberg, Potsdam 2003. Fritsche, Astrid: Friedrich August Stüler und Potsdam: der Architekt des Königs Friedrich Wilhelm IV., Orangerie im Park Sanssouci, Potsdam 2000. Szabó Júlia, Majoros Valéria (szerk.): Lm.: 122. Ybl Ervin: A budai Várkertbazár, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951, Budapest 1952, 167. 201