Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)
Irodalomtörténet - Pfening Dóra: „Egy nemzet intelligenciája csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja”
pörkölt, édesapám" - mondja Anika. 47 A párobg ige a füstre, a pörkölt szó pedig a fekete foltra, a leégett akolra utal; tehát melléknévként funkcionál ebben az esetben a szövegben. 48 A „párolog a pörkölt" kifejezés szó szerinti jelentése az, hogy a főzött pörkölt nemsokára elkészül (szerelmi szimbolika), a költői szemantikában azonban párán keresztül a 'lélekkel telítődés' jelentésben aktivizálódik. A füst kapcsolatot teremt a Föld és az ég között, az emberi lélek felemelkedésének képszerű megjelenítése 49 . A füst által tisztítás [kiem. P. D.] - a tömjénezés - máig kíséri a vallási szertartásokat. 50 Olej a pipája segítségével teremt kapcsolatot rég elhunyt feleségével. Bizonyos kultúrkörökben a pipát is az teszi szakrális tárggyá, hogy a magasba szálló füstje révén kapcsolatot teremt a transzcendenssel, s hogy a lélekkel azonosított lélegzettel [ami pedig a beszédhez, az artikulációhoz szükséges] működtetik. A tűz és a füst, azaz a vörös és a fekete, a világosság és a sötétség egymást feltételező oppozíciók, ellentétes vagy egymást kiegészítő elvek szimbólumai. 51 A történetben a tűz „fekete alakmása" a hamu lesz. A narrátor a fentiekben idézett mondatban háromszor nevezi meg ugyanazt a jelentéstartalmat, a feketét: 1. hamuszínű, 2. porrá (azaz „hamuszínű porrá") 3. fekete föld. A hamu (korom, por) a halál, a gyász, a múlandóság és a bűnbánat külső jele, a beavatás és a megtisztulás eszköze, amely így magában hordja az újjászületés lehetőségét is, tehát ilyen értelemben átmenetet jelez. A görögök pedig hamut szórtak a fejükre a gyászszertartás alkalmával, s ez az aktus átvitt értelemben szólásként még ma is él. A hamuval való bedörzsölés ugyanakkor tisztító eljárás is." 52 Az akol porból és hamuból vétetett, ahogy már a 12. századi Halotti Beszéd és Könyörgésben is meg van írva: „Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por es homou [kiem. P. D.j vogymuk". Az átalakulás szemantikáját hordozza a hamu megfelelője a szövegben: a „hernyó alakú pernye": „[...] ott, hol a sűrű fákon át nem tudott hatolni a tűzfény [kiem. P. D.], valami csodálatos, hernyó alakú állatok szálltak a levegőből arcára [kiem. P. D.], mik csípték és viszketegséget okoztak... Egyet megfogott futtában, markába vette, hogy megvizsgálja, mi! Nem hernyó volt, hanem fekete pernye [...]", - amely Olej arcára repült, s Olej Tamás belélegezte azt... „A hernyó (lepke) az átalakulás, a metamorfózis szimbóluma, míg à belélegzésben megjelenő klek az átalakulás irányára utal. Megfigyelhetjük és meghallhatjuk az idézett szövegrészletben a hangalaki ismétléseket: p erny e, hernyó, fekete p ernv e, veres fedele van az akolnak. A pernye hangalaki kapcsolatba állítható a pára főnévvel. Az akol felgyújtása, a tűz tehát nem a pusztulás jelentésben szemantizálódik a szövegben, hanem Olej Tamás átalakulásának történetét jelöli ki. Erre utal a számok szimbolikája is. A hármas szám végig jelen van az elbeszélés során. „Annak a körbe futó szarvú ürünek [...], el volt törve harmadéve [...] a lába. Olej három fadarab közé kényszeríté [...] három tulipántos láda a szögletekben, néhány NAGY ANDRÁS - SZEMADÁM NAGY ANDRÁS - SZEMADÁM 47 Lm.: 47. 48 A pörkölés szó utal a tűzgyújtásra. 49 1. m. : 165-166. 50 HOPPAL MIHÁLY - JANKOVICS MARCELL GYÖRGY: i.m., 97. 51 PÁL JÓZSEF ÉS ÚJVÁRI EDIT: i. m., 247-148. "HOPPAL MIHÁLY - JANKOVICS MARCELL GYÖRGY: Lm., 116-117. 189
