Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Irodalomtörténet - Pfening Dóra: „Egy nemzet intelligenciája csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja”

XXX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2006 IRODALOMTÖRTÉNET „EGY NEMZET INTELLIGENCIÁJA CSAK AKKORA NAGY, AMEKKORÁNAK IRODALMA MUTATJA" PFENING DÓRA Az alábbi tanulmány reményeink szerint hűen szemlélteti a Mikszáth-pályázat mottóját: egy nemzet intelligenciája szerintünk is „... csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja". Kitűzött célunk megmutatni Mikszáth Kálmán prózanyelvének ezidáig alig értelmezett rétegeit is a legmodernebb interpretációs törekvésekkel rokonságot mutatva; azaz célunk feltárni a választott Mikszáth-szövegben rejlő „irodalmi intelligenciát". A Név mint index és történetképző metafora Mikszáth Kálmán Az a fekete folt című. elbeszélésében „Olvasni végső soron nyelvi munka - annyi, mint értelmeket találni, értelmeket találni pedig annyi, mint megnevezni azokat. A megnevezett értelmek azonban más nevek felé sodródnak; a nevek más neveket szólítanak, összesűrűsödnek, és csoportjaik újabb neveket követelnek. Megnevezek valamit, megfosztom a nevétől, új nevet adok neki - így halad a szöveg. Folytonos nevesítés, lankadatlan közelítés, metonimikus munka."

1 R. Barthes meghatározása szerint az elbeszélés nem más, mint különböző nevek indexként való szerepeltetése. Azzal, hogy az író „nevén nevezi a nevet", azaz tulajdonnévvé avatja a szövegben, nem tesz mást, mint hogy a „szimbólumhálóban" kijelöl egy helyet. A köznév és a tulajdonnév „vonások komplexumát egyetlen nominális elemmel helyettesíti", de alatta egy végtelenül összefogott „személytelen szimbólumháló" - a jelölések és attribúciók végtelenített cserefolyamata - húzódik meg. A francia narratológus szerint ez csupán egy kiindulást ad a kódok végtelen útjain, s azáltal, hogy a széma-hálók újra és újra a névhez futnak vissza, megmutatja a jelentés útvonalát az (újra)olvasónak. Ekkor az elbeszélésben már nem a cselekmény lesz az elsőrendű mint a hős sajátsága, hanem a tulajdonnév, ami a figura legjellemzőbb „Tulajdonsága". Ilyen módon a név és a történet viszonyát a jelölők rendjében kialakuló konnotatív jelentés határozza meg. A dolgozatban az index névvé válásának folyamatát igyekszem feltárni a novella szövegének szemantikai vizsgálata során. A név és a történet kapcsolatának azonban lehet1 ROLAND BARTHES: S/Z, Horror metaphysicae, Osiris Kiadó, Budapest, 1997, 22-23. 182