Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Irodalomtörténet - Pirint Andrea: A napóleoni idők tárgyi világa Mikszáth „különös házasság”-a tükrében

A közlekedési eszközök a technika oldaláról nézve egy-egy adott, hosszabb-rövidebb időszakhoz köthető szerkezetek. A történet során két olyan konkrét kocsiról is szó esik, amely az olvasó számára technikatörténeti korszakot jelölhet. A vagyona eltékozlásán fáradozó gróf új párizsi hintója ún. brummer kocsi, amiről Mikszáth megjegyzi, hogy akkori találmány;

17 egy Rolly nevezetű, különcködő gazdag úr Bécsben készíttetett muzsikáló bricskája pedig mint korabeli kuriózum kerül lábjegyzetes ismertetésre.

18 Viselet A közlekedési eszközöknél tapasztalt rangjelző szerep még szélesebb dimenzióban mutatkozik meg az Öltözködés terén. Egy-egy öltözet sokatmondóan árulkodik viselőjének foglalkozásáról, társadalmi hovatartozásáról, s mert ekkora információközlő jelentőséggel bír, az esetleges szerepjátszás legfőbb kellékévé válik. Mesteremberes álruhához folyamodik Buttler gróf és parasztlánynak öltözik Horváth Piroska, hogy inkognitóban maradhassanak, ugyanakkor Dőry báró hajdúja a kaposi lakodalomban „úrias öltözetet viselt, és megyei esküdtnek adta ki magát", nyilvánvaló kedvtelésből.

19 A regény egy másik utalása szerint, a szerepjátszás ez utóbbi fajtája nem lehetett ritka jelenség.

20 Hogy milyen is volt az „úrias öltözet" a férfiak körében, annak részletes leírását nem olvassuk a regényben. Buttler grófnak szürke pantallóban, ugyanabból az anyagból való mellényben, valamint kabátban vész nyoma, Fáy István pedig zöldes krispint ölt magára, amikor az alispánhoz indul, hogy segítségét kérje. Legbővebben az újnemes Horváth Mihály - s közvetve a mintakép Andrássyak - habitusáról értesülünk: Goethe-kabátot, nyak köré csavart fekete selyemkendőt, s „akkoriban divatos gráci szövetből készült" nadrágot visel.

21 A nemes hölgyek ruházatáról lényegesen több tájékoztatást kapunk, s talán nem járunk messze a valóságtól, ha e tényt a női viselet díszesebb és változatosabb voltával is magyarázni igyekszünk. A ranghoz méltó öltözködés az úrhölgy számára kényszerítő erővel bírt. Bemáthné nagyasszony egyszerű házi ruháját fekete selyemruhára cseréli, mielőtt a leendő rokonokhoz átmegy, és olyan dámává alakul, hogy „a Hofburgba is beillenék".

22 De még a kisnemesi Tóthné is felölti előbb ünnepi fekete terno-ruháját és fehér csipke főkötőjét, mielőtt előkelő vendégei elé járul. Megcsodálhatjuk a történet során a baronessznek, Dőry Máriának az akkori párizsi divatot követő, részletesen bemutatott empír stílusú, majd a hasonlóan képszerűén leírt, Pompadour-szövetből varrott ruháját, de hófehér menyasszonyi viseletben éppúgy látjuk, mint a regény végén talpig gyászban. Az újnemes leányával, Horváth Piroskával ezzel szemben többnyire egyszerű ruhában találkozunk, röpűkében, rütyőkében, batiszt- vagy kartonruhában. Előkelő hófehér öltözéket visel ellenben a nádor elé járulva, 17 14. kötet 175. (II. rész, 23. fejezet) 18 14. kötet 181. (II. rész, 24. fejezet) 19 14. kötet 73. (II. rész, 9. fejezet) 20 „... a fiatalember megvacsorált, lefeküdt, reggel pedig kijött a szobájából mesterlegénynek öltözve, holott megfordítva szokott történni" 14. kötet 65. (II. rész, 8. fejezet) 21 13. kötet 86. (I. rész, 6. fejezet) 22 13. kötet 111. (I. rész, 9. fejezet) 175