Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Irodalomtörténet - Pirint Andrea: A napóleoni idők tárgyi világa Mikszáth „különös házasság”-a tükrében

ződésnek megfelelően. Arról viszont értesülünk közvetve, hogy a korabeli asztalos a megrendelő hovatartozásától függően más-más igényeknek tett eleget. Fáy Istvánnak az ezermester asztalos költött alakjához, Vidonkához intézett szavai a paraszti réteg kedvelt bútordarabjairól is vallanak: „Aztán más az, polyák parasztoknak ládákat csinálni, meg szuszékokat és más, aranyozott szekrényeket alkotni, amikben hercegnők, grófnék tartogatják a selyemszoknyáikat" - győzködi Fáy az asztalost.

9 Az elsődlegesen használati funkcióhoz kötött berendezési tárgyak a díszítő elemekkel karöltve teremtik meg egy-egy helyiség hangulatát. A falak díszítése a grófi kastélyban a leggazdagabb. A lovagtermet a nemesi virtust szimbolizáló fegyverek, puskák, buzogányok és pisztolyok ékesítik, míg az „agancsterem" fala mindenféle vadásztrófeákkal van tele. A történelemformáló, ősi harci kedv illusztrációi a grófi család városi palotájának kapuíve alatt függő bőrvödrök, csáklyák, buzogányok és dárdák is. Díszítését adja a falaknak az idő múlásáról is tájékoztató falióra. Nagy bronzóra ketyeg a Buttler-kastélyban, és vén óra ingája jár Horváth Mihály dolgozószobájában. Az időmérő alabástromoszlopokon álló típusával találkozunk az egri érseki palotában. A grófi kastély dolgozószobájának berendezéséhez tartozó aranyozott, címeres tükör leírásán túl elsősorban a lakóhelyek festészeti díszéről nyerünk információkat. Noha - amint arra az író rámutat - az ebédlők falát szokásosan csendéletképek díszítik, a bárói kastély ebédlőjében csak egyetlen (Jan Kupeczky-féle tökös) csendélet függ a házigazda katona lelkületét tükröző kardok, tőrök, puskák, buzogányok és hadvezéri portrék sorozata között. A már itt is megmutatkozó portré-dominancia jól tükrözi a korszak képzőművészeti igényét, amely - mind a regény tanúsága, mind mai tudomásunk szerint - legelsősorban az arcképfestészetre irányult. Az új nemes dolgozószobájában a tulajdonos leányának egy vándorpiktor által megfestett portréja, a gróf úr dolgozószobájában az édesanya arcképe függ. A közeli hozzátartozók arcmásai mellett a történelmi tudat és a nemesi dicsőség által életre hívott ún. ősgalériák példájával is találkozunk. A grófi kastély nagy ebédlőjében páncélos és sisakos, régélt felmenők sorakoznak egymás mellett, az ősgalériák hivatali típusát pedig az egri érseki palota berámázott püspökportré-sorozata képviseli. A festészettel szemben támasztott elvárások az arcvonások visszaadásában ki is merültek, s amikor egyéb jellegű témákra támadt igény, mint például egy áhítatos Madonna-ábrázolásra, akkor - mint ahogy azt Buttler gróf dolgozószobájában is látjuk egy híres festő (ez esetben Tiziano) ismert képének hű másolatáról szólt a megrendelés. Amikor pedig a történet vége felé a jómódú nemes eredeti Raffaello és Correggio festményeket vásároltat ügynökei által, azt nem műkedvelésből vagy műgyűjtői szándékból teszi, hanem vagyonának elherdálása végett. A festészeti produktum eredetiségének igénye a 19. század elején a felvidéki nemesség körében nem vetődött fel. (Hozzá kell tenni, a dunántúli Esterházyaknál már igen.) A falak díszei mellett hozzájárultak az összhatáshoz az almáriumok ereklyeként őrzött kincsei. Jellemző, hogy honnan mi kerül elő: Dőry báró szekrényéből aranybillikomok (aranykelyhek), a kisnemesi sorba tartozó korcsmároséról csehországi poharak. Ez utóbbiak egy sajátos, ma már kevéssé ismert tárgytípust képviselnek: a karlsbadi fürdőházakat ábrázoló piros poharak az emléktárgyként egykor sorozatban gyártott ún. für9 14. kötet 72. (II. rész, 9. fejezet) 172