Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Történelem - Szvircsek Ferenc: A fejlesztés és megtorpanás évei. „Minden bányásznak hazafias kötelessége teljesíteni a terveket”

A nógrádi szénmedencében a legsúlyosabb szállítási és osztályozási problémákkal a kisterenyei és a mizserfai vállalatoknál találkozhatunk. A gondokat fokozta, hogy az osztályozóra mind a jó, mind a gyenge szenet egyszerre kényszerültek a bányák feladni. A kellő számú csille hiánya miatt a szenek keverését pedig nem tudták egyenletesen megoldani. Ezért a kihasználatlanul álló Itona bányai osztályozót Gyula táróra telepítették át, és ott egy modern széntörő berendezéssel építették össze. Ezután a mizserfai és a kisterenyei szenet elkülönítve szállították a kisterenyei osztályozóra. A Gyula tárói osztályozó a mizserfai szenet választotta szét. A kisterenyei bányaüzemek üres csille ellátását a meddő kötélpálya üzembe állításával segítették elő. A Kányás aknánál, a szállítóakna mellett, 100-150 csille szén tárolására alkalmas vágányzatot építettek s ezzel függetlenítették az üzemet a kötélpálya esetleges üzemzavarától. Megépítették a ménkesi szögállomáson a 100 csille férőhelyes függő sínpályát, mely a Kossuth lejtős akna és az üzem közötti szállítást tette zavartalanná. A Tiribes akna külszíni szállításának megjavítása érdekében kötélpályát építettek, s Katalin lejtős aknánál 30 vagonos szénbunkert állítottak fel. A csipkési osztályozót átalakították, és a Baglyasalján üzemen kívül álló osztályozó berendezéseit, az új aknák számára ide telepítették át.

14 A Zagyvái Szénbányák Vállalat, Margit tárói üzemének dolgozói szintén elhatározták, hogy újabb lendületet adnak a halódó félben lévő „Egy csillés" mozgalomnak s ezért a csapatok, minden hármadban egy csille szénnel többet fognak termelni. 1954-ben megemlítendő esemény volt, hogy ismét magas kitüntetésben részesült Hajdú János ménkesi csapatvezető vájár, miután a Szocialista Munka Hőse kitüntetéssel és a Népköztársasági Érdemrenddel jutalmazták kiemelkedő munkájáért.

15 A bányamunka vonzóbbá tételéért, a kitüntetések és társadalmi elismerések mellett, 1950-től fokozott premizálást vezettek be országosan, progresszív kulccsal és bérpótlékkal. 1954. május 1-től, az Alkotmány- és Gáti bányaüzemekben lépett érvénybe ez újabb minőségi bérezés. Különösen azok a bányászok jártak ekkor jól, akik a tervben meghatározott palamennyiségnél kevesebbet hagytak a szénben. Az engedélyezett és a meglévő meddőmennyiség különbségét úgy vették, mintha e helyett négyszer annyi szenet adott volna a csapat. Ha a megengedettnél több volt a pala, a túllépés mennyiségének kétszeresét vonták le a szénből. A kiválogatott palamennyiség arányában prémiumot kaptak a palaválogatók.

16 1954 első felében, az erőfeszítések ellenére a Nógrádi Szénbányászati Tröszt tervének csak a 88,5%-t, teljesítette. Mindenütt elmaradás volt tapasztalható, melynek okai közül első sorban az igazolatlan hiányzások magas számát kell megemlítenünk. Az ellenük indított harc nyomán a megyei lapban olyan írások jelentek meg, hogy a becsületes bányászok „kiközösítették" ezeket az embereket. A sajtó egyébként nagy segítséget adott a fegyelem megszilárdítása érdekében indított akciókhoz, miután állandó jelleggel foglakoztak az igazolatlan mulasztások kérdésével. A nagybátonyi bányákban, az újítási mozgalom révén jelentős megtakarításokat értek el a bányafa felhasználásában. Ugyancsak gondosabb lett a darabos szén válogatása, ami 100 kalóriás emelkedést jelentett a hőmennyiségben. Az átszőtt szénnel kevert Szabad Nógrád. 1954. február 27. Szabad Nógrád. 1954. március 27. Szabad Nógrád. 1954. május 12, május 15. Szabad Nógrád. 1954. május 8, július 7. 15