Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

> Vékonyfalú, kisméretű kívül és belül is díszített csészetöredékek Külső oldalán, a vállrészen vízszintes bekarcolásokkal, belső felén ívelt vonalkötegekkel díszített töredékek több objektumból kerültek elő (8. kép 11,9. kép 10.). Ennek a típusnak egy díszesebb változata, amikor a külső felén a vízszintes bekarcolások alatt benyomott pontsorral is díszített. (9. kép 5.). Esetenként az is előfordult, hogy a perem belső oldalát finoman síkozták (8. kép 13-14.). A vízszintes besimítás/bekarcolás alatt benyomott pontsor minta a kyjaticei urnák esetében jól ismert, csészéknél viszont nem túl gyakori. Szilvásváradról ugyan ismert egy, a nyakán benyomott pontsorral és vízszintesen bekarcolt vonalakkal díszített kis edénytöredék (D. MATUZ 1999,26. kép 1.), ez azonban hasán ferdén árkolt és belseje nem díszített. A díszítés pontosabb párhuzamát a Lausitzi kultúrában találtam meg. Zlaté Moravce-Kúazice-ben (FURMÁNEK-VELIACIK-VLADÁR 1999, Abb. 38.17.) külső oldalán, a ludányhalászi darabokhoz hasonlóan, vízszintesen bekarcolt vonalakkal és alatta benyomott pontsorral díszített csésze került elő. Belseje is díszített, bár a ludányhalászi daraboktól eltérő módon. Elsőként a Lausitzi kultúra népe készített belsődíszes csészéket. Észak-Magyarországon a Pilinyi kultúra végén, a Ha A periódus elején, jelent meg ez a tárgytípus. A Vali és a Gáva kultúrában is előfordul. Az ívelt vonalcsoportokkal díszített csészék a Ha A periódusra, míg a koncentrikus körökből kiinduló vonalakkal gazdagodott minta később, a На В idején volt jellemző (KEMENCZEI 1970, 38, D. MATUZ 1999, 33.). A perem belső síkozása a Ha A-B periódusban igen elterjedt szokás volt (SZ. KÁLLAY 1986, 164.). V. Szabó G. megállapítása szerint, Kelet-Magyarországon a Gáva kultúra anyagában fordul elő nagyobb számban ez a díszítő motívum (V. SZABÓ 1996,26.). A belsődíszes csészékkel legutóbb Tankó K. foglalkozott, megállapítása szerint a Magyarországról közölt belsődíszes csészék többsége a Kyjatice kultúrához köthető (TANKÓ 2004, 55, 8. kép). Egyéb csészetípusok, bögrék > Behúzott peremű, félgömbös csészék füllel vagy anélkül (6. kép 4,7. kép 4,7,8. kép 5.) A legtöbb darab díszítetlen, ez alól csak a 19. objektumból előkerült darab jelent kivételt (6. kép 4.), melyet külső felén vízszintes bekarcolások díszítenek. Hasonló formájú, általában felhúzott fülű darabok ismertek a kyjaticei anyagból máshonnan is, pl. Aggtelek Baradla-barlang (KEMENCZEI 1984, Taf. Cl. 7, 8, 14.), Szilvásvárad (D. MATUZ 1999,13. kép 1, 2,16. kép 8,19. kép 9.), Radzovce (FURMÁNEK 1990, Obr. 11. 1, 6.). Szintén a 19. objektumban találtak egy öblös, külső oldalán vízszintes bekarcolásokkal díszített csészetöredéket. Peremének belseje finoman síkozott (6. kép 5.). > Élesen profilait hasú, kettős kónikus csészék füllel, vagy anélkül (4. kép 4,6. kép 13.) Az ilyen csészék használata a Dunántúlról - ahol a Re BD-Ha A periódusban voltak használatban - terjedt el a Kárpát-medence keleti felébe (D. MATUZ 1992, 20.). Párhuzamai megtalálhatók a kyjaticei anyagban is. Általában felhúzott fülű darabok ismertek, pl. Szajláról (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXI. 3, 4, 16, Taf. LXXVII. 21.) és Radzovcéból (FURMÁNEK-VELIACIK-VLADÁR 1999, Abb. 45.10,17. stb.). > Profilúit vállú csésze (pl. 7. kép 14.). Formailag hasonló csészék töredékei kerültek elő, pl. Szilvásváradon (D. MATUZ 1999,13. kép 7,17. kép 3,26. kép 7). 124