Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

mertek az Urnamezős kultúrából, pl. Budapest Harrer Pál utca (KŐSZEGI 1988,15. tábla 22,18. tábla L). Az síkozott vállú edények, V. Szabó G. véleménye szerint, nagyobb számban a Ha Aj időszaktól terjednek el az Urnamezős és a Kyjatice kultúra területén (V. SZABÓ 1996, 26.). Csészék Belsődíszes csészék A település anyagában meghatározóak a belsődíszes csészék töredékei. Díszítés szerint az alábbi típusok különíthetők el: > Omphabsos fenekű, félgömbös csésze koncentrikus vonallal díszítve (6. kép 2.) A 12. objektumból előkerült csésze érdekessége, hogy csak az omphalosos fenékrésze körül volt díszítve három koncentrikus vonallal. Peremének belseje finoman árkolt. Füle magasan a perem fölé húzott (kiegészítés). > ívelt vonalkötegekkel díszített csészetöredékek (5. kép 6, 6. kép 6, 8. kép 10.) Ez a díszítésmód jól ismert a Kyjatice kultúra anyagában. Hasonló módon ívelt vonalkötegekkel díszített darabok számos lelőhelyről ismertek, pl. Szajla (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXXI. 18.), Ózd (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXXIX. 17, Taf. XCL 19, 22.), Radzovce (FURMÁNEK 1990, Obr. 11.16, Obr. 25. 5, 7.). A 19. objektumból előkerült, széles ívű, sűrű vonalkötegekkel díszített töredékhez (6. kép 6.) leginkább hasonló az egyik, ugyancsak elég sűrű vonalkázású radzovcei darab lehetett (FURMÁNEK 1990, Obr. 25. 3.). > Belsejében ívelt vonalköteggel és abból kiinduló függőleges bekarcolással díszített csésze A VII. szelvény járószintjéről került elő egy a belsejében ilyen módon díszített csésze töredéke (10. kép 3.). Külső felületén, a nyakvonalánál vízszintes, alatta egy csoport függőleges bekarcolás díszített. A belső díszítés tekintetében a Kyjatice kultúrában hasonló került elő Szilvásváradon (D. MATUZ 1999,23. kép 1.), Szirmabesenyőn (KEMENCZEI 1984, Taf. XCIII. 22. a, b), és Borsod-Harsányban (PAULIK 1962, Obr. 1. С 4.). A szirmabesenyői formailag is hasonló lehetett a ludányihoz. A Gáva kultúra anyagában sem teljesen ismeretlen ez a motívum- Muhin (KEMENCZEI 1984, Taf. CXXXIII. 17.) találtak hasonló díszítésű csészét. A külső díszítésének teljesen megfelelő párhuzama publikációkból nem ismert. Radzovcében (FURMÁNEK 1990, Obr. 24. 6.) és Salgótarján-Zagyvapálfalván (KEMENCZEI 1984, Taf. LXIX. 6.) kerültek elő olyan csészék, melyek vállukon vízszintesen, alatta függőleges bekarcolással voltak díszítve. Ezeknél azonban a függőleges bekarcolás folyamatos és belsejük nem díszített. Vízszintesen árkolt vállú csészék a gávai (pl. Debrecen-Haláppuszta - KEMENCZEI 1984, Taf. CXXV. 12-13,16,18-19.) és lausitzi leletanyagban is ismertek (pl. Zemianske Podradí-ban - VELIACIK-ROMSAUER 1998, Obr. 12. 1.). Ezeknél azonban hiányzik a csésze külső oldalán a függőleges bekarcolás; belsejük is másként díszített. A feltáráson még egy olyan töredék került elő, melynél ívelt és egyenes vonalcsoportok együttes előfordulása figyelhető meg. A 32. objektumból előkerült töredék (7. kép 3.) belső oldalán két csoport függőleges bekarcolással díszített. Az egyik függőleges vonalcsoport egy ívelt bekarcolásból indul ki. Az eredeti díszítés nem rekonstruálható egyértelműen a töredék alapján. Feltételezhető azonban, hogy nem pontosan olyan volt, mint az előző darab. 123