Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

Felsőtárkány-Várhegyről (D. MATUZ 1992, VII. t. 2.), Szendrőről (KEMENCZEI 1984, Taf. CX. 9-10.), füllel ellátott változatok, pl. Szajláról (KEMENCZEI 1984, Taf. LXXI. 10.) és Szilvásváradról (D. MATUZ 1999,25. kép 14.). Az előző táltípusokhoz hasonlóan ez a típus sem teszi lehetővé a leletanyag pontosabb datálását. Síkozott peremű tálak A telepen előkerült tálak között jelentős csoportot képviselnek a síkozott peremű tálak. Ezen a kategórián belül több csoportot lehet elkülöníteni: > Behúzott, külső oldalán síkozott peremű tál (10. kép 5, 9.) V. Szabó G. megállapítása szerint, a tálak ilyen módon való díszítése általánosan elterjedt volt a Re BD - На В időszakban (V. SZABÓ 1996,26.). A Kyjatice kultúra hagyatékában is megtalálhatók, így pl. Mátraszentimre-Ágasváron (D. MATUZ-SZ. KÁLLAY 1994, 12. kép 6, 8.), BükkszenÜászló-Nagysáncon (D. MATUZ 1994, XVI. t. 10.) és Sajószentpéteren (KEMENCZEI 1984, Taf. XCIV. 4.). > „Háromszög alakban" síkozott peremű, csonka kúpos tálak (pl. 3. kép 4,10,8. kép 1.) Hasonló módon síkozott töredék került elő pl. Szilvásváradról (D. MATUZ 1999,19. kép 5.). Pontosabb kormeghatározásra ez a típus sem alkalmas. Félgömb alakú tálak (pl. 3. kép 1, 6,4. kép 7,11.) Kemenczei megállapítása szerint, ilyen tálakat elsőként az idősebb Urnamezős kultúra állított elő, onnan terjedt el (KEMENCZEI, 1984,44.). A 0. objektumból előkerült öblös tálnak a peremén lapos fogóbütyök található (3. kép 1.). A telepen előkerült tálak párhuzamai megtalálhatók, pl. Radzovcében (FURMÁNEK 1990, Obr. 11. 7, 24. á. 9.), BorsodHarsányban (KEMENCZEI 1970, II. t. 7.) és Ózdon (KEMENCZEI 1970, XVI. 1.13.). Kettős kónikus tál Külön kell megemlíteni a 6. objektumból előkerült kettős kónikus testű, erősen kihasasodó, vállán függőleges besimításokkal, hasvonalán bütyökkel díszített töredéket (4. kép 9.), mely méretéből adódóan talán egy díszesebb tál része lehetett. Pontos párhuzamát nem találtam. Formailag talán a szendrői Ördöggáti-Csengő-barlangban előkerült darabokhoz lehetett hasonló (KEMENCZEI 1984, Taf. CX. 13,14.). A váll függőleges besimításokkal, árkolásokkal való díszítése általánosan elterjedt volt, számos edénytípuson megfigyelhető a Kyjatice kultúrában is (pl. urnákon, korsókon, bögréken). Tálszerű edények Ugyancsak a 6. objektumból került elő egy ívelt profilú, legömbölyített hasú tálszerű edény töredéke (4. kép 8.). A hasvonalán gömb alakú bütyökkel díszített. Pereme hiányzik, de joggal feltételezhető, hogy kihajló peremű volt. Egy formailag hasonló (díszítésében eltérő) tiszacsegei edény kapcsán V. Szabó G. arra a megállapításra jutott, hogy „...a Dunától nyugatra eső területek BD-HA periódusbeli fazekasságával mutat kapcsolatot..." (V. SZABÓ 2004b, 154, 5. kép 1.). A dunántúli Urnamezős kultúra anyagából formailag hasonló edények kerültek elő pl. Celldömölk-Sághegyen (PATEK1968, Taf. XI. 17-18.). A kyjaticei anyagra nem jellemző ez az edénytípus. ívelt nyakú, öblös füles tál töredéke került elő a X. szelvényből (10. kép 8.). Vállrészen vízszintesen síkozott, valamint ferde árkolásokkal díszített. Hasonló edények is122