Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. (2006)

Régészet - Parditka Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település

3.), 9. Kerek átmetszetű kettőskúpos fejű tű. H.: 12,5 cm, szv: 2-3,5 cm. Ltsz.: 97.8.10. (10. kép 18.), 10. VIII. szelvény fekete járószint: Fekete, vékonyfalú tál peremtöredéke. A perem élén kör alakú benyomásokkal, a töredék belső felén síkozással díszített. 3,7 x 3,4 cm, fv.: 0,5 cm, pá.: 17 cm. (10. kép 4.), 11. Tűtöredék, a tűből csak a szárának az alsó része maradt meg. H.: 8,9 cm, szv: 0,05-0,25 cm. Ltsz.: 97.8.24. (10. kép 19.), 12. IX. szelvényjárószint: Fekete színű, behúzott, síkozott peremű tál töredéke. 4,6 x 2,8 cm, fv.: 0,7 cm, pá.: 16 cm. (10. kép 5.), 13. X. szelvény fekete réteg: Kívül fekete, belül barna színű vékonyfalú kis edény hármas tagolt bütyökkel díszített oldaltöredéke. 5,6 x 3 cm, fv.: 0,4 cm. (10. kép 6.), 14. Barna színű edény, a hasvonalán kettős tagolt bütyökkel díszített töredéke. 9,2 x 8,2 cm, fv.: 1-1,5 cm. (10. kép 7.), 15. Kívül barna, fekete foltosra égett, belül barnásvörös színű hengeres nyakú, síkozott vállú edény töredéke. A vállán a síkozás mellett srégan futó árkolásokkal díszített. A váll- és nyakvonalat egy kis szalagfül köti öszsze, két darabból összeállított töredék. 15,4 x 12,2 cm, fv.: 0,7-0,8 cm. (10. kép 8.), 16. Kívül barna-szürke foltosra égett, belül barna színű, behúzott, a külső oldalán síkozott peremű tál töredéke. 3,9 x 4 cm, fv.: 0,6-0,8 cm, pá.: 9 cm. (10. kép 9.) Kerámiaformák és díszítőminták A településen előkerült leletanyagból itt csak a késő bronzkori anyaggal foglalkozom, mivel a neolit és a középkori leletanyag elenyésző mennyiségben fordult elő. A telep késő bronzkori leletanyagára általánosan jellemző soványítás a zúzott kerámia, homok és az apró, finom kavics együttes használata volt. Tálak

8 A leletanyagban jelentős csoportot képviselnek a különböző tálak. A leggyakrabban előforduló típusok a következők voltak: Behúzott peremű tálak Általában díszítetlen formában fordulnak elő (pl. 6. kép 3,7. kép 1,8. kép 8. stb.), de volt a perem alatt bütyökkel díszített darab (4. kép 12.), valamint egy a perem alatt ujjal finoman összecsípett mintával díszített töredék is (7. kép 6.). Díszítetlen, behúzott peremű tálak nagy számban fordulnak elő a Kyjatice kultúra anyagában, így pl. Szajlán (Taf. LXXVIII. 10, Taf. LXXXV. 16-17.) és Radzovcében (FURMÁNEK1990, Obr. 11.8, IL). A perem alatt bütyökkel díszített darab is ismert, pl. Mátraszőlősről (KEMENCZEI1984, Taf. LXX. 4.). Külön csoportot alkotnak a derékszögben behúzott peremű tálak (pl. 3. kép 8,4. kép 3. stb.). Ilyen került elő pl. Szilvásváradon is (D. MATUZ 1999,19. kép 2.). Ezeknek a táltípusoknak a datáló értéke bizonytalan, mivel a késő bronzkor - kora vaskor folyamán általánosan elterjedt volt a hasznalatuk (D. MATUZ 1999,28, 30.). Kihajló peremű tálak szalagßllel vagy anélkül Viszonylag kisebb számban, de ez a táltípus is előfordult a telepen (4. kép 2,6. kép 10, 10. kép 1.). Hasonló tálak ismertek a Kyjatice kultúra több lelőhelyéről, így pl. Figyelemre méltó jelenség, hogy a Kyjatice kultúra leletanyagában viszonylag gyakran előforduló turbántekercses tálak ezen a telepen egyáltalán nem fordultak elő. 121