Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

Ehhez képest későbbi nyilatkozata pont ellentétes ezzel: „Mikor a Király Színház áttért a strapa jazz operettekre, elmentem."

30

1929-ben Bertha István karnagy végleg elhagyta a Király Színházat. (A gazdasági világválság és a Fővárosi Operettszínházzal való versengés véglegesen megrendítette a színházat. 1932-ben Lázár Ödön visszavonult, a színház pedig 1936-ban 33 évi fennállás után végleg bezárta kapuit. Az épületet 1941ben lebontották.)

31 1929-től egy évig (1929. szeptember 1 - 1930. június 30-ig) a Tiszti Kaszinó zenekarának vezetését vette át. (9. kép) A kaszinó egyesületének elnöke, Vitéz Kary Béla meg volt elégedve a karnagy munkájával, az 1930. április 22-én megtartott műsoros estéért külön levelet írt neki, melyben a zenei élvezetért gratulációját fejezte ki. Távozását részben a hangosfilm bevezetése indokolta, részben „az illetékes katonai körök" azon határozott kívánsága, hogy a hangosfilm bevezetéséig is, katonai zenekart vegyenek igénybe. A Stúdióban „Az Országos Tiszti Kaszinó szalonzenekara" címmel való további működését nem engedélyezték. A „Stúdió" itt a Rádió stúdióját jelenti, mivel a zenekar rendszeresen fellépett ott, ami később meghatározó tényező lett Bertha István karnagy életében! 1930. szeptember 27-én Badenben díszhangversenyen lépett fel, ahol „Magyar Est" címmel adott koncertet. (Programja: Erkel Hunyadi Lászlójából, Dohnányi: Hochzeitwalzer, Liszt: II. Magyar Rapszódia, Kodály: Adagio, Hubay: Arioso, hegedűszólista: Anton Kies, Brahms: Két magyar tánc. Lehár: Cigányszerelem (részlet), Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (részlet), Grosmann: operarészlet a Der Geist des Wojwoden, Berlioz: Rákóczi induló.) A közönség ünnepeltje Bertha karnagy volt, akinek a polgármester még babérkoszorút is ajándékozott. 2 Folyamatosan koncertezett a Rádióban, emellett komponista tevékenységét is folytatta, melyet az újságok is figyelemmel kísértek. 1932-ben Székely Imrének egyik magyar rapszódiáját átdolgozta, még az Operaház zenekara is bemutatta Berg Ottó karnagy vezényletével. 1933-ban a Pesti Hírlap revíziós dalpályázatot hirdetett, melynek elbírálásában Herczeg Ferenc, dr. Hubay Jenő is részt vett. Az első hat nyertes pályamű között szerepelt Bertha dala is: „Rothermere-Légrádi". (A nyeremény 100 pengő volt.)

34 (Az „Ország-Világ" című dalpályázaton 1935-ben „Kunkarcagon a leányok" című daláért is kitüntették.) Rádióbéli fellépéseit azért becsülték, mert elsősorban a magyar szerzők műveit propagálta. 1934-ig több mint 125 magyar szerzeményt hangszerelt át és ezeket játszotta a Rádióban. Ezzel a tevékenységével nagy szolgálatot tett a magyar zeneszerzőknek.

35 (A legtöbb zeneszerző meghangszerelte saját magának a szerzeményeit, de sokan másokat bíztak meg ezzel. Ő gyakran a kész, hangszerelt műveket is más köntösbe öltöztette. Rádió Újság, 1936. XIII. évf., 14. szám. Hont Pál, 1962, 239. p. Pesti Hírlap, Újság, Pester Lloyd 1930 okt. 2. Budapesti Hírlap, szept.16., okt. 2. Újság, Nemzeti Újság, Magyar Hírlap szept.16. Újság, 1932. június 15. Pesti Hírlap, 1933. április 16. Az Újság Rádiója, 1934. május 3. 94