Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

1936-ban még Hubay Jenő is köszönetét fejezte ki az „Érted" és „Alkonyat" című dalainak gyönyörű hangszereléséért.) A Kortársak Lexikona is ezt a tevékenységét hangsúlyozta: „Zenekari átiratai szintén elsőrendű és értékes alkotások. Művészetét nemcsak a zenei körök becsülik nagyra, hanem a közönség is igen szereti."

36 1935-ben dr. Németh Antalt, a kiváló színházi szakembert nevezték ki a Nemzeti Színház élére. Az igazgatóságot azzal a feltétellel vállalta el, ha az összes tagnak felmondanak, és szabad kezet kap az új tagok szerződtetésében. Ekkor szerződtette Bertha István karnagyot is. Sajnos csak fél évig dolgozott a színház kötelékében, de a „Négy aszszonyt szeretek" című nagy sikerű darabot ő vezényelte, Bajor Gizi pedig nagy sikerrel alakította a főszerepet.

37 A Rádió állandó szalonzenekarának megszervezése (1936 februárjában) miatt hagyta el a Nemzeti Színházat. Az Est 1936. február 5-i száma is tudósított erről a hírről. (Azt is megtudhatjuk a cikkből, hogy ezután Németh Antal már nem nevez ki szerződtetett első karmestert a színház élére. Ettől kezdve minden szerző maga vezényli saját darabját.) 1935 októberétől folyt a Rádió zenei átszervezése: Zenei Osztályt hoztak létre, és a többi osztály mintájára itt is kineveztek referenseket, akiknek a hatáskörébe egy-egy zenei műfaj tartozott. Az összes referens Dohnányi Ernő

38 főzeneigazgató alá tartoztak.

39 A fenti határozatokat az 1936. február 14-én megtartott igazgatósági ülésen dr. Havel Béla vezérigazgató terjesztette elő.

40 Két nappal később a Rádió szalonzenekara már be is mutatkozott a közönségnek.

41 (10. kép) 1939 novemberében 18 tagúra bővült a zenekar, ezen kívül a régi tagoknak több mint a fele új hangszeren is játszott. (Olyan kiváló jazzmuzsikusok is játszottak a zenekarban, mint például Holéczy Ákos, akinek együttese a Holéczy Vokál a magyar vokális jazznek kiváló képviselője volt.)

42 Kortársak Lexikona, 1937, 937. p. Székely, 2001, 149. p. Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző 1945-ig volt a Rádió Zenei Igazgatója. A Zeneakadémián Thomán Istvánnál és Koessler Jánosnál tanult. 1899-től rendszeresen lépett fel ünnepelt zongoraművészként. Berlinben, majd 1916-tól Budapesten tanított az Akadémián. 1919-20, majd 1934-41 -ig igazgatója volt. 1945-ben emigrált, New Yorkban halt meg. Szellemesség, virtuozitás, finom humor jellemző műveire. Zeneszerzői portréja a zongorára és zenekarra írott „Variációk egy gyermekdalra" című művében mutatkozik meg. Szakmai referensek: Rajter Lajos állította össze az ún. súlyos zenekari műsorokat, Fridi Frigyes a könnyebb fajsúlyú műsorokért felelt, Polgár Tibor a szólóművészeket és műsorukat, valamint a jazz és a drámai előadások illusztráló zenéjét bírálta, Bertha István pedig a szalonzenekarról és műsoráról gondoskodott. Magyarország (Magyarország Rádiója) 1936. január 19-25. A Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. Igazgatási Jegyzőkönyvei II. A zenekar tagjai: Fehér Miklós (hangversenymester), Schwalb Miklós (zongora), Friss Antal (cselló), Nagy Olivér (harmónium), Pártos Ödön (hegedű), Páricsi Pál (I. hegedű), Tátrai Vilmos és Pataki László (II. hegedű), Nóvák László (kontrabasszus), ifi. Eitler István (fuvola), Máthé Áron Lajos (klarinét), Lajos Rudolf (ütőhangszer). Rádió Élet, 1936. VIII. évf. 6. szám, Rádió Élet, 1939, XL. évf. 20. szám. Simon Géza, 1999, 112. p. 95