Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

Sőt, arra akarta kérni Szirmait, hogy mondjon le dalszövegírójáról, Ernőd Tamásról, holott Albertnek már szerződése volt Ernőddel. Ostorozó szavaival azt tanácsolta barátjának, hogy írjon ő is operettet, de ne akarja az ő szövegíróját. (Ezt legalább olyan súlyosnak tartotta, mintha a feleségét akarta volna elvenni.) Ráadásul Lázár Ödön is Szirmai közbenjárása által hívta volna haza Svájcból. Valljuk be: nem kevéssé volt hálátlan Bertha karnagyunk a barátjával szemben. (Szirmai számos szívessége viszonzatlan maradt. Még a Csathó Margittal történő válás elrendezésében is segédkezett Svájcban élő barátjának!)

23 Hat és fél évet töltött Svájcban. Hat évig a zürichi operánál (Stadttheater), Alfred Reucker és Paul Rede igazgatása alatt. Fél évig pedig karnagy a zürichi Corso - Operett Színháznál Max Steiner-Kaiser igazgatósága idején.

4 Eközben a magyarországi színházi életben is változások történtek: 1925-ben csődbe került a Beöthy érdekeltségébe tartozó Unió Színházüzemi Rt. A Király Színház igazgatását Lázár Ödön, az addigi helyettes igazgató vette át. Bertha István a Lázárral való megállapodás után úgy döntött, hogy végleg hazatér Svájcból. Három évet töltött el újból a Király Színháznál és a Belvárosi Színháznál. 1926-ban írta alá másodszor a szerződést. Még ebben az évben (december 4-én) mutatták be „Chopin" című daljátékát, mely operett három felvonásban. Faragó Jenő

25 volt a szövegíró, zenéjét Frederic Chopin szerzeményeiből állította össze Bertha István. Játszott a darabban: Csortos Gyula, Bilicsi Tivadar, Lábass Juci, Szirmai Imre.

26 (8. kép) 1927-ben a Belvárosi Színház előadta Karinthy Frigyes: Lepketánc című darabját, melynek kísérőzenéjét ő írta. 1928-ban pedig szintén a Belvárosi Színházban mutatták be a Jolly Joker" című francia operettet. A Bertha vezette zenekarról csak pozitív kritikák jelentek meg.

27 A darab főszerepét Honthy Hanna játszotta. 1929-ben a „Diákszerelem" című amerikai darab óriási sikert aratott az egész világon. Főként a Ray Henderson által szerzett zenéje miatt. Bertha hangszerelését „agyondicsérték" a kritikusok.

28 Ebben az évadban még egy amerikai darab került bemutatásra, címe: „Mersz-e Mary?" Tihanyi Vilmos rendezte, a hangszerelési feladatokkal ismét Berthát bízták meg. A programfüzetben a következőt nyilatkozta: „Boldog vagyok, hogy nemcsak a közönség, hanem az egész magyar sajtó ily elismeréssel fogadta a „jazz" bevonulását. Ez a muzsika a jövő ritmusát zengi, amely véleményem szerint hosszú életű lesz."

29 Kéziratos levelek Szirmai Alberttől: 1921, KFM 81.260.12.61., 1924 New York 81.260.7.18., 1925 London 81.260.12.69., 1928 New York 81.260.12.78., 1929 New York 81.260.12.82., 1931 New York 81.12.101. Ker. Magyar Közéleti Almanach, 1940, 99. p. Faragó Jenő (1872-1940) újságíró, műfordító, számos színművét, librettóját és fordítását játszották a színházak. Regényeket és filmforgatókönyveket is írt. Újság, Az Est, Magyarország, Pesti Hírlap, Nemzeti Űjság, Pesti Napló, Esti Kurir, Budapesti Hírlap, Magyarország, 1926. dec. 5. Pesti Hírlap 1926. dec. 7. Magyarság, Magyarország, Pesti Hírlap, Mai Nap, 8 Órai Újság, Népszava, 1928. szeptember 30-i számok. 8 Órai Újság, Pester Lloyd, A Mai Nap, Nemzeti Újság, 1929. március 31. Király Színház programfüzet KFM 81. 260.12.39. 93