Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

tatták be a „Levelek" című darabot, melynek szövegét Ernőd Tamás írta, zenéjét Bertha István szerezte. (4. kép) 1918-ban Beöthy László vezetése alatt álló Unió színházi tröszt érdekkörébe tartozott a Király Színház, Magyar Színház, Belvárosi Színház, Modern Színház, Blaha Lujza Színház. Az 1918-19-es zűrzavaros politikai helyzet azonban nagyon megnehezítette a színházak működését. 1919. március 22-én a népbiztosok kormányzótanácsa rendeletileg az összes budapesti színházat köztulajdonná nyilvánította és egy írókból, színházi rendezőkből álló, kilenctagú bizottságot bízott meg felügyeletükkel. A színházak vezetőit és tagjait ideiglenesen pozíciójukban hagyták.

2

" Ekkor döntött Bertha István karnagy is a külföldre való távozás mellett. Zürichbe utazott második feleségével, Csathó Margittal (Gitta), aki a Belvárosi Színház tagja volt. Jó néhány hétig küszködtek Zürichben, két hónap is eltelt amíg egy-egy zongorakísérettel némi keresetre tehetett szert. Amikor azonban Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő a Zürichi Corso-Theaterben színre került, az ismert magyar zeneszerző, dr. Szirmai Albert beajánlotta, aztán próba nélkül elvezényelte a darabot. Erre a Stadttheater igazgatója azonnal szerződtette első karmesternek. Svájci munkakezdésekor Lehártól kapott felkérést a Vígözvegy párizsi előadására, de svájci direktora nem járult hozzá. Wagner Parsifalját nagy sikerrel vezényelte, még Bruno Walter a híres karnagy is dedikált fényképpel mondott köszönetet érte. Ekkor a magyar operettek még nem voltak nagyon népszerűek. Bertha viszont sokat játszott közülük, később az igazgatót rábírta, hogy műsorra tűzze Dohnányi: Pirette fátyola című táncjátékát, és Bartók: Fából faragott királyfiját.

21 Eközben itthon maradt barátaival sem szakította meg a kapcsolatot. Már 1920. február 22-én írt neki Lázár Ödön a Király Színház helyettes igazgatója, hogy visszavárják, és emlékeztette, hogy ő akart elmenni annak idején. 1922-ben nyári szabadságát is itthon töltötte, s a Világ című lap, június 4-i számában: „Magyar értékek emelkedése Zürichben..." címmel számolt be a Svájcban élő magyarok helyzetéről és az ottani életről. 1923-ban újra „ostromolta" ajánlatával Lázár Ödön, hogy hajlandó-e szerződni. Szirmai Albert zeneszerző barátjával ez idő alatt sok levélváltásra került sor - inkább az utóbbi javára, ugyanis sok szemrehányást olvashatunk ezekben a levelekben, amiért Pista barátja nem, vagy csak nagyon ritkán válaszolt neki.

22 (5, 6, 7. kép) Ernőd Tamás ( 1888-1938) újságíró, költő, 1914-ig Nagyváradon újságíró, Ady Endréhez benső barátság fűzte. 1914-től Budapesten a magyar kabaré megteremtésén fáradozott. 1917-ben a Belvárosi Színház dramaturg titkára, majd az Andrássy úti Színház, a Blaha Lujza Színház művészeti igazgatója, 1927-28-ban az Új Színház igazgatója. Mintegy 300 dalszövege és közel 80 egyfelvonásosa, szerepelt a fővárosi kabarék műsorán. Székely György, 1994. 1916-ban megírta a „Magyar Hiszekegy" szövegét, melynek a zenéjét Bertha István szerezte. Lásd Melléklet. Mézeskalács című operettjét Szirmai Albert zenéjével játszották. Hont Ferenc, 1962, 239. p. Az újság rádiója, 1934. május 31. Szirmai Albert 1906-ban végzett a Zeneakadémián Hans Koessler vezetésével. Évfolyamtársai között volt: Jakobi Viktor, Kodály Zoltán, Weiner Leó. 1907-ben írta meg első operettjét Sárga dominó címmel, mely nem aratott sikert. Nagyobb figyelmet váltott ki a Táncos huszárok című zenés játéka, melyet 1909-ben mutatott be a Király Színház. Legnagyobb sikere az 1916-ban szerzett operettje, a Mágnás Miska, szintén a Királyban mutatták be 1916-ban. (Későbbi müvei: Gróf Rinaldó 1918, Mézeskalács 1923, Alexandra 1925, Éva grófnő 1928, A balerina 1931, Tündérlaki lányok 1964.) 1925-től haláláig New Yorkban élt. A nagynevű magyar operettszerző-generációnak utolsó képviselője volt. 92