Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Kazareczki Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja

A Magyar -és a Király Színház önfenntartó társulata az 1914-15-ös évadban arra kényszerült, hogy háborús alkalmi játékaiból Pásztor Árpád: Ferenc József azt izente, Márkus László: Varsótól az Adriáig, Vágó Géza: Nagy dolog a háború,

15 vegyen elő néhány darabot. Ez utóbbit 1914. szeptember 26-án mutatta be a Király Színház, mely énekes játék négy képben, ebből az egyiket Bertha István szerezte. (Szereplők között volt: Törzs Jenő, és Latabár Árpád.) (2. kép) 1914-ben mutatták be a Király Színházban a „Nemtudomka" című operettet, amelyet Huszka Jenő szerzett, Bertha István vezényelte, a főszerepet Fedák Sári játszotta, de szerepelt benne Kabos Gyula és Latabár Árpád is. (3. kép) Nagy operettsiker volt a Bob herceg (Huszka Jenő), Lehár-operettek, Jakobi Viktor Leányvásár, Strauss Varázskeringő, Szirmai Albert Táncos huszárok, Kálmán Imre Cigányprímás című operettjei. A háború előtt a Király Színház lett a magyar operettszínjátszás fellegvára. 1916-ban mutatták be Szirmai Albert legnagyobb sikerű operettjét, a Mágnás Miskát. Szintén ebben az évben mutatták be Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, mely kimagasló sikert és anyagi bevételt hozott a szerzőnek és a színháznak egyaránt. A színház elsőként játszotta Lehár Ferenc darabjait a bécsi bemutatók után. így volt ez 1918-ban a Pacsirta című operettjével is, melynek ősbemutatója szakította meg a csárdáskirálynő sikersorozatát. A mű komponálását Lehár dedikált fotóval köszönte meg Berthának.

16 A főváros második, operajátszásra alkalmas színházépületét, a Népoperát 1911-ben kezdték építeni a Tisza Kálmán téren. Műsorán szerepelt opera, operett, balett, irodalmi színvonalon álló tragédia, vígjáték, népszínmű. Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a közönség megismerje az operairodalom remekeit, de rendeztek hangversenyeket is. 1912-ben kiemelkedő volt a Müncheni Opera vendégjátéka a Figaro házassága, és a Don Juan, melyet Bruno Walter

17 vezényletével mutattak be. Az első világháború kitörése miatt megtölt a színház lendületes fejlődése. Márkus Dezső a színház igazgatója az 1914-15-ös évadban az előadások tartását átengedte a társulatnak. A műsorrend megtervezése, és a kötelességek végrehajtására a Népopera tagjaiból bizottság alakult: Mérei Adolf főrendező, Bertha István főtitkár, Pázmán Ferenc színművész, és Keleti Lajos kardalnok. Azonban 1915. május 18-án bezárta kapuit a Népopera, ezután a főváros megvette az épületet, és a működtetését is. Az 1916-1917-es évadtól Beöthy László bérelte a színházat, ez lett a harmadik színháza a Király Színház és a Magyar Színház mellett. Az új társulat karmesterei: Bertha István, Békéssy Ferenc, Virányi Jenő voltak.

18 A következő évadban (1918-ban) kicserélődött a színház vezetése, az új bérlő Faludi Gábor, a Vígszínház direktora lett, és új névvel (Városi Színház) működött. Ekkor muSzékely György, 2001, 593. p. Ekkor kötött barátságot Lehárral és Szirmai Albert zeneszerzővel. Bertha önéletrajzában szerepel, hogy ebben az időszakban ő hangszerelte az összes Lehár -és Szirmai operetteket. Bruno Walter (1876-1962) német karmester, 1939-től az USA-ban élt, mint a New York Filharmónia vezetője. Főként Mozart, Brückner - és Mahler interpretációi, valamint operatolmácsolásai váltak híressé. Székely György, 2001, 639. p. 91