Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Nógrád megyében

Egyébként a közvagyont korábban a községi bíró kezelte, de 1900-ig a gazdaközösségi közgyűléseken is a bíró elnökölt. 1900-ban választottak először úrbérességi elnököt Endrefalván.

30 A19. század végén a közös legelő és erdő használatára létrejött gazdasági szervezetek Nógrád megyei népi szóhasználatában általános az úrbéresség, birtokosság, gazdaközönség (Endrefalva) kifejezés. Az 1930-as évek közecén az adott község úrbéresei (Becske, Drégelypalánk, Galgaguta, Hont, Ipolyság, Őrhalom, Terény, Berkenye), telkesgazdái (Cserhátsurány, Herencsény, Salgótarján), úrbéres közbirtokosság (Alsópetény, Felsőpetény, Diósjenő) és közbirtokosság (Érsekvadkert, Magyarnándor, Szada, Hollókő) szerepel a hivatalos összeírásokban.

31 Nógrád és Hont egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága gazdasági albizottsága 1926. október 15-i ülésén függesztette fel az endrefalvi volt úrbéres birtokosság működését és elrendelte, hogy az 1913. évi X. te. értelmében legeltetési társulattá alakuljon át.

32 Ez végül Endrefalván 1928. április 29-én történt meg, Vizsaláson pedig 1931. május 19-én tartották a legeltetési társulat alakuló közgyűlését.

33 1935-ben már több nógrádi^ faluban - Dejtár, Mohóra, Nógrád, Homokterenye, Karancsberény, Kazár, Tereske, Ősagárd, Buják, Mátraverebély, Sámsonháza, Magyargéc, Sóshartyán - működött önálló legeltetési társulat. Több helyen (Nagyoroszi, Nógrádverőce, Romhány) elkülönült egymástól az úrbéres közbirtokosság és az egykori zsellérek közössége.

34 Az egy-egy település társadalmi struktúráját is tükröző közbirtokosságok a helyi földrajzi viszonyoknak megfelelően egyaránt szervezték a közös legelő- és erdőhasználatot, vagy csak a legeltetés rendjét szabályozták. A Gazdacímtár 1935. évi adatai alapján megállapítható, hogy Nógrádban az úrbéres közbirtokosságok 74%-a erdővel és legelővel egyaránt rendelkezett, 21%-nak csak legelője, 5%-nak pedig csak erdeje volt.

35 Az 1935. évi IV. te. részletesen rendelkezett a közös használatú erdőbirtokokra vonatkozóan. Ezeket erdőbirtokossági társulatként egységesítette, a legeltetési társulatoknál pedig az erdőtörvény hatálya alá tartozó területeikre vonatkozóan alapszabályaikat kötelesek voltak kiegészíteni. A központi rendelkezések nyomán többfelé külön választották a közbirtokosság erdővel és legelővel kapcsolatos tevékenységet. A Nógrád Megyei Levéltárban őrzött 1957-1959 között készült erdőbirtokossági társulati alapszabályok nagy számából - a 270 erdőbirtokossági társulatból 118 volt úrbéres közösségből alakult - és az elnevezésekből arra következtethetünk, hogy Nógrádban az 1935. évi erdőtörvény után sok erdőbirtokossági társulat alakult. Ezek elnevezésükben is utalnak az úrbérességre, de a társadalmi tagozódásra is. Ilyen pl. az alsópetényi volt úrbéres gazdák erdőbirtokossági társulata és az alsópetényi volt úrbéres zsellérek erdőbirtokossági társulata. Máshol az úrbéres birtokosság erdő és legelő társulata (Kazár), illetve a mátraverebélyi volt úrbéres erdő és legeltetési társulat néven szerepeltek.

37 NML IX. 265. NML IX. 265.; Gazdacímtár 1937. 176-189. NML IX. 265. NML IX. 265., 255. Gazdacímtár 1937. 176-189. Gazdacímtár 1937. 176-189. KOLLENTZ Ödön 1986. 359-360. NML XXVII. 51.; PETERCSÁK Tivadar 1989. 253. 82