Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Nógrád megyében

lyezett fűsarlózás.

10

1934-ben az erdők 75%-a tölgy volt, de erőteljesen növekedett az akácosok területe, amely a közbirtokossági és magánerdőkben egyaránt megtalálható.

11 A 20. század második felében jelentősen nőtt a megyén belül az erdőterület, s 40%-kal Magyarország megyéi közül 1997-ben itt volt a legmagasabb az erdő aránya.

12 Nemesi közbirtokosságok A tradicionális társadalom, gazdálkodás és kultúra vizsgálatában megkerülhetetlen a köznemesi rétegek hagyományainak a feltárása, hiszen a magyar nemesség alsó rétegei többnyire falusi, paraszti szinten éltek. Magyarország a 18-19. században „a sok nemes országa" volt, s az 1780-as években az összlakosságnak kb. 5%-át tette ki a nemesi osztály.

13 A magyar köznemességről Salgótarjánban már 1981-ben konferenciát szerveztek, ahol a nemesi közbirtokosságok tevékenységéről és a kisnemesek utódairól is elhangzottak előadások.

14 Nógrád megyében is jelentős volt a nemesek aránya, akik között az egytelkes kuriális és birtokadomány nélkül kiváltságolt armalisták is voltak. Az 17071709. évi rovásösszeírások alapján Nógrád megye 34-35 000 fős lakosságából 2 200-2 400 főre, 6,3-7%-ra becsülhető a nemesek száma. A II. József korabeli népszámlálás (1784-1787) idején a nemesek aránya 4,3% volt, ami a magyarországi átlaghoz közelinek mondható. Nógrád megye 267 falujából és városából az összeírás 70 települést jelöl meg közbirtokosságként, azaz nemesi kuriális településként. Ebből 37 falu esik a mai Magyarország területére. A kuriális falvak az összes település 26,2%-át adják. E falvakban 766 nemest írtak össze.

15 Csesztvén már 1689-ben volt nemesi közbirtokosság, amely ekkor kötött új települési szerződést a lakossággal. Barna az 1715. évi összeírásban nemes községként szerepelt.

16 Kiemelkedően magas volt a nemesek aránya a Cserhát völgyi Szentivánban, ahol az 1780-as években 145 nemes férfit írtak össze. A kuriális nemesi község 1734-ben és 1817-ben alkotott rendeletekben szabályozta a kiváltságos lakosok egymás közötti viszonyát. Az 1817. évi egyezséglevelet 39 felnőtt, a nemesi községben birtokosnak számító szentiváni férfi írta alá.

17 A palóc kutatásban vizsgált nógrádi községek közül Rimócon a legmagasabb a nemesek száma. 1785-ben 115 nemes élt a faluban, így a lakosságon belüli arányuk 31,5% volt.

18 Rimócon és Sipeken a nagy számú armalista nemesi 10 BOROVSZKY Samu 1911. 206-207. 11 LADÁNYI Miksa 1934. 53-55. 12 Nógrád megye kézikönyve. 1997. 21. 13 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2000. 138.; KOSA László 2001.; DANYI Dezső-DÁVID Zoltán 1960. 50-51. 14 Megjelentek a megyei múzeum évkönyvében: WELLMAN Imre 1981. 61-85.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981. 163-175. 15 DANYI Dezső-Dávid Zoltán 1960. 63.; PÁLMÁNY Béla 1995. 268-271.; SZABÓ László 1989. 250. 16 BOROVSZKY Samu 1911. 26.Д6. 17 PÁLMÁNY Béla 1993. 119-136. 18 SZABÓ László 1989. 253. 79