Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Történelem - Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Nógrád megyében

27,07% erdő.

5 A vármegyei monográfia szerint az állattenyésztésnek nagy akadálya a legelőhiány, mert a jó minőségű legelőket feltörték és oda gabonát vetnek. Ezzel áll arányban a juhok számának jelentős csökkenése 1900-1910 között (239 949-ről 194 292-re). Ugyanakkor emelkedett a szarvasmarhák (62 960-ról 66 209-re) és a kecskék (804-ről 1 532-re) száma.

6 A 20. században a mezőgazdálkodásból élt a megye lakosságának több, mint 50%-a: 1920-ban 57%, 1930-ban 52,3%, 1949-ben 57,1%. 1960-ban 39,6%-ra csökkent a agrártermeléssel foglalkozók száma, és 31,5%-ra nőtt az iparból, és 28,9%-ra az egyéb forrásból élők aránya.

7 Az egyesített Nógrád és Hont vármegyében 1932-ben a fontosabb művelési ágak megoszlása a következő volt (hektárban): szántó kert rét szőlő legelő erdő ha 142 738 3 765 17 896 2 465 28 750 79 134 % 49,3 1,3 6,2 0,9 9,9 27,3 Ha ezt összevetjük az országos átlaggal, akkor megállapíthatjuk, hogy az alatt van a szántók (60,1%), a rétek (7,2%), szőlők (2,3%) aránya, megközelíti azt a legelők területe (10,7%) és magasan fölötte van az erdők (11,8%) aránya. Az állattenyésztés feltételeit javította az 1930-as években a takarmánynövények termesztése. Az 1934-es vármegyei monográfia kiemelte a rétgazdálkodás jelentőségét. A 38,6 mázsás hektáronkénti szénatermés páratlan az országban (az országos átlag 25 mázsa volt).

8 1961-re az alábbiak szerint változott az egyes művelési ágak aránya (gazdasághatáros területre vonatkozóan): művelési ágak szántó kert szőlő rét legelő erdő Nógrád 48,5 2,6 0,9 5,6 12,5 22,6 országos 56,0 2,3 2,2 5,2 10,5 14,3 Megállapíthatjuk, hogy az országos átlag alatt van a szántóföldek és a szőlők területe, az országos átlagot meghaladja a kertek, rétek és legelők aránya, és az átlagtól jóval nagyobb az erdők területe.

9 Az erdők jelentőségét tükrözik a 20. századi statisztikai adatok. A fahaszon mellett az 1900-as évek elején fontos volt az erdők legeltetése, amellyel a feltört legelőket pótolhatták a falvak lakói. Ez az üzemtervek előírásainak megfelelően az erdők 58%-ában volt meg megengedve. Ugyancsak az állattenyésztést segítette az erdőkben sokfelé engedé5 BOROVSZKY Samu 1911. 172. 6 BOROVSZKY Samu. 1911. 183-185. 7 LADÁNYI Miksa 1934. 86-87.; Magyarország megyéi. Nógrád. 1983. 37. 8 LADÁNYI Miksa 1934. 92-93. 9 Statisztikai Évkönyv. 1962. 135. 78