Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)
Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)
um vándorzászlaját a Dorogi Szénbányák Erzsébet akna Vállalattól. (A vándorzászlóért bányásznaptól bányásznapig folyt a verseny.) A szocialista munkaverseny szervezés munkájára nagy szükség volt országosan. A szakszervezeti funkcionáriusokra hárult az a feladat, hogy megértessék a dolgozókkal, azt a jelszót, hogy „termelj többet, jobban élsz." Világossá kellett tenniük, hogy a termelés és az életszínvonal között összefüggés van, mert „a több ruha, szebb lakás, a jobb élet kulcsa saját kezükben van". A zagyvái munkaverseny szervezése kiválónak volt mondható, mert a Margit tárói dolgozók 438 fős létszámából a versenyzők száma 395 volt, felajánlást 182 fő tett, 1185 tonnával. (A felajánlásokban kitűnt: Brestyánszki János, Torják puti Miklós csapata. A Margit tárói dolgozók lelkesen tették meg felajánlásaikat a III. Szakszervezeti Világkongresszus tiszteletére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára. A november Z-i verseny mellett az eredményeket nagyban elősegítette a „Péntek-mozgalom" is, mert az üzemnél kilenc csapatban 111 fő dolgozott ebben a mozgalomban. (Itt is kitűnt Brestyánszki János csapata, az előirányzott heti 132 tonnát, péntekre, 251 tonnára teljesítette. Bátki János péntekkel bezárólag 154,1%-ot ért el. Szóljunk a jutalmak mértékéről is. A munkaversenyben 14 dolgozó kapta meg a sztahanovista oklevelet 300-300 forint jutalommal, és nyolc dolgozó vált érdemesnek a sztahanovista jelvény viselésére. Két fő már a második ilyen jelvényt kapta meg, 3 300 forint jutalommal. Ezen kívül a jelvényes sztahanovisták ingyenes díszegyenruha juttatásban is részesült. A föld alatti dolgozók mind megkapták a hűségruhát, lábbelit stb. A külszíni dolgozók ruha ellátása azonban akadozott, mert a Textilgyár nem teljesítette a rendelést. Hiányosságok is voltak, mert a dolgozói panaszokat - lakásuk beázik, nincs ablaküveg- nem tudták orvosolni, sőt lakást sem tudtak biztosítani. (A lakótelep kezelőség az 5 Ft-os lakbérből nem tudta biztosítani a jogos igényeket!) A munkafegyelem a III. negyedévben meglazult - valószínűleg a mezőgazdasági munkák idején - mert nem dolgozták ki a 480 percet, sőt sok lett az igazolatlan hiányzó is, aki otthon más munkával foglakozott. Erre lehetőséget az adott, hogy orvosi ellátás rossz volt, Barnán hetente csak egyszer volt rendelés, annak ellenére, hogy itt 300 bányász lakik. Az orvosi rendelési idő után, vizsgálatra jelentkezők beteget jelentenek, mert az orvos kénytelen ezt a hetet igazolni, még akkor is, ha ténylegesen nem voltak betegek. 26 A toborzott munkások között, egyre szilárdabb munkafegyelmet követeltek meg országosan: „Nálunk komoly gondot okoz a munkaerőszükséglet biztosítása. Ötéves tervünk során mintegy 650 ezer új munkásra és alkalmazottra lesz szükség. Ezeknek nagyrésze szénbányászatunkba kerül, hogy a széntermelésünket fokozhassuk, mellyel meggyorsítjuk ötéves tervünk határidő előtti teljesítését. Munkaerőszükségletünk fiatal tanulókból, női munkásokból és a faluról az iparba került munkásokból tevődik össze". Az 1952-ben újabb női, és főleg falusi, toborzott munkást kapott szénmedencénk is. Ahhoz, hogy a feszített tervükben előírt 16%-os növekedést elérjék, még több munkáskézre volt szükségük. Szorospatakon is folyt a munkástoborzás, ide főleg Szabolcs-Szatmár megyéből érkeztek emberek. Mivel sok volt a szakképzetlen, kezdő bányász, megszaporodtak a balesetek, az igazolatlan hiányzások. Az öröm mellett, gondot is jelentett a vállalatnak, hogy azok, akik eljöttek a bányába dolgozni, és megkapták a toborzási jutalmat, a vételezett munkaruhát, a gumicsizmát, szállótársaikat meglopva, önkényesen eltávoztak az üzemtől. A vállalat vezetése kénytelen volt ezért a törvény szigorához forNTM. Dokumentumtár. 81. 319. 468. 61