Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)

nőtt. Az 1953. év II. negyedévi tervüket 111,4%-ra teljesítették: Margit lejtős akna 112,3%-ot, Új Forgách lejtős akna 110,1%-ot produkált. Széntermelési mennyiségi terv és tény üzemenként (tonnában): ÜZEM TERV TÉNY Margit táró 38 000 42 672,4 Uj Forgách lejtős akna 26 380 29 045,6 Karancsaljai lejtős akna Vállalati 64 380 71718 Áprilisban és májusban zavartalan volt az üzemmenet. A Margit III. lejtős aknában visszafelé haladtak a fejtésekkel, a bányatüzet lokalizálták. A fejtési sebességük olyan intenzitású volt, hogy a bányatüzek teljes egészében nem tudtak kitörni. A lejtős aknában lévő bányatüzet veszedelmesnek írták le, de vasárnaponként mindig sikerült megfékezniük. A

IV. számú lejtős aknában terv szerint haladt az elővájás, egyedüli kellemetlen jelenség az erős talpduzzadás volt. Az V. számú lejtős aknában az elővájással a negyedév végére elérik a széntelep határát, s megkezdik a hazafelé fejtést. Március 1.-vel megtelepítették a két új lejtősaknát, a VI. lejtős akna telepítésénél, a 160. méternél tartottak, a VII. lejtős aknában pedig a 155. méterben. A Ferenc II. lejtős aknában, 170. méterben ütötték meg a lefejtett szénmező alsó padjának a szenét. Amennyiben nem változnak a bányabeli viszonyok, tervüket a III. negyedévben is tartani tudják. A bányaművelés biztosítása érdekében telepítették meg az új feltárásokat július 1-én. A Margit VI. lejtős akna azon részét, ahol öreg műveleten haladtak át, kör alakú, beton idomkővel biztosították mintegy 40 méter hosszan. Erre a szénmezőre telepítették meg az év végén a 80 méter mély légaknát, hogy a szenelő munkahelyeket jó levegővel tudják ellátni. Ugyanerre a szénmezőre telepítették meg újranyitással a volt Király tárói szállító vágatot, mellyel novemberben fogják az alsó telep szenét megütni. Itt ugyancsak egy 150 méter mély légaknát terveznek telepíteni. Május 13-án Kovács Jenő bányamester tervezetet készített a VIII. számú lejtős akna feltárására, hogy az inászói völgyben fekvő 5 millió tonnás szénvagyont lefejthessék, a II. számú Ferenc lejtős aknából. A lefejtéshez 230 méter hosszú dupla vágatot törecsben, 210 méter hosszan, régi lejtős aknában, fenntartáshoz kellene kihajtani. A szállítást 440 méter hosszú, végnélküli kötelű pályával oldották volna meg, amihez a Ferenc lejtős akna előtt 100 méter hosszú, 3 vágányú rendező építése is szükséges lenne. A vágatok kihajtás az alapvágatig mintegy egy évet venne igénybe, költsége 1,8 millió forint lenne. Amennyiben, erre a szénmezőre a az akkor mélyítés alatt lévő VII. lejtős akna mellett mennének le, s a VII. és a VIII. lejtős aknának közös rendezőt alakítanának ki, a költség csak 0,8 millió forintot érne el, és a megvalósítás ideje is lerövidülne 8 hónapra. A bánya üzemeltetése a napi 300 vagonos termelés mellett 5 év lehetne. A lejtős akna kihajlása nem valósult meg. A Karancsaljai lejtős akna szene, a napi 2-3 vagonos termelés mellett május végéig fog csak kitartani. A Zagyvái Szénbányák, a III. negyedévi beszámolójuk szerint, 1953. október l-ig „általában jól harcoltak a tervek teljesítésért", mert az időszak tervét 105,5%-ra teljesítették. A vállalat vezetése azonban nem volt elégedett, mert a terveket csak úgy tudták teljesíteni, hogy a Párt és a Szakszervezet mozgósította a dolgozókat a műszaki vezetők által biztosított műszaki előfeltételek mellé. A tervteljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a munkaverseny kiszélesítése. (Pénzjutalmakat, okleveles és jelvényes sztahanovista kitüntetéseket adtak a kiemelkedő teljesítményekért.) A szocialista munkaverseny eredményeként a Zagyvái Szénbánya Vállalat az országos szénbányászat kis vállalatai között elnyerte a Bányász Szakszervezet és Nehézipari minisztéri60