Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)

szénvagyonát 436 000 tonnára emelte. A három üzem fizikai létszáma 1415 fő volt, akik­kel a múlt év szeptemberében napi 133 vagon szenet termeltek. A jelenlegi létszámuk 1 385 fő, s az elért teljesítményük napi 162 vagonra emelkedett. A mennyiségi termelést a vállalat nem létszámemeléssel, hanem a teljesítmény emelésével érte el. Sikerült tehát a korszerűüen, omlasztásos, kézi pillérfejtésről a nagyobb teljesítményt nyújtó, csoportos pillérfejtésre áttérniük. Komolyabb gépesítésről pedig egyik üzemüknél sem lehetett be­szélni. Milyen körülmények között érte el a vállalat a 23%-os termelési felfutást? Kossuth tárón a múlt év rendelkezése folytán a déli szénmező feltárási és elővájási munkálatait abbahagyták, a jelentés írása idején is szüneteltették. 1952. III. negyedévében az üzem­nél a Berecz-táró feltárása okozott külső műszakszám emelkedést a szenelő műszakszám rovására. Szeptemberben az üzem II. telepi munkahelyek 10 napig nem szeneitek, mert sújtóléges bányarésszé nyilvánították a területet, s biztonsági berendezések hiányában nem telepítették a munkahelyeket. Kossuth lejtős akna Szorospatak felől lyukasztott feb­ruárban, objektív okok miatt a lejtős akna üzemét csak május 1-én tudták üzembe he­lyezni. Szorospataki lejtős akna tervének lemaradását az osztályozó műszaki zavara okozta, ami szállítási nehézségben jelentkezett. A szénre telepített munkásokat kellett a bányából kihozni, a szén ki- és belapátolására. A nagy arányú beteglétszám mellett azon­ban a tervlemaradás oka az üzemben uralkodó munkafegyelem lazulása és a műszaki szervezetlenség. A Béke táró a szorospataki terv lemaradásával magyarázta tervének nem teljesítését. A szenelő teljesítmény lecsökkent az egyes elő váj ásókon a telep elvéko­nyodása, valamint az elővájás és fejtési arány eltolódása miatt. Katalin táró csak 1952. III. negyedév első két hónapjában tartozott a vállalathoz, ugyanis a tröszti utasításra szep­tember 1-től a Tiribesi Szénbányák Vállalatnak adták át. A bánya a vállalat termelési ter­vének csak kis részét képezte, a tervlemaradása az üzem által kitermelt szén elértéktele­nedéséből adódott. A szén minősége leromlott. Nézzük meg ezek után azt a jelentést, melyet a Nagybátonyi Szénbányák Vállalat a Bánya és Energiaügyi Minisztérium Szénbá­nyászati Főosztályának küldött 1952. szeptember 17-én, a vállalat műszaki és szervezési hibáinak kiküszöböléséről. Ebben a jelentésben felsorolják azokat a szükséges, de hiány­zó gépi eszközöket, melyek segítségével a termelési tervet teljesíthetik. A Szorospataki Bányaüzem nagy területen való terjeszkedése már 1950. év végén megkövetelte egy na­gyobb, 50-60 m 3 levegőt termelő kompresszor beállítását. A gép megérkezett, s mint ír­ták „különös körülmények folytán" a 68 m 3-es Baleké kompresszort a minisztérium há­rom hónapig, kölcsön képen Dorogra szállíttatta. A három hónapból azonban három év lett s a gépet nem kapták vissza. Szorospatakon a 90 vagon teljesítményű bányaüzemnél két db 10 m 3-es szovjet gyártmányú kompresszor volt beépítve. A folyamatosan dolgozó 25 m 3-es Baleké kompresszor revíziós ideje lejárt. A szükséges 50-60 m3 levegő helyet csak 25 m 3-t lehet termelni. Az előírt tervet így nem lehet hozni. A másik hátráltató ügy, a nagybátonyi koncentrációval függött össze, mely során három aknaüzem termelését (200-220 vagon szén) kellett az osztályozóra juttatni. A működő gőzmozdonyaik, csillé­ik olyan tönkrement állapotban voltak, hogy nem lehetett a zavartalan szállítást biztosí­tani velük. A határidő egy éves elhúzódása miatt a szállító eszközök karbantartása gon­dot okozott, az anyaghiány miatt gyakran 40-50 csille állt javításra várva. 1950 végén je­lezték, hogy a 150 darabos csillepark 30%-át meg kellett volna növelni, 45 db fékes csil­lével. (Ennek fontosságát aláhúzza, hogy a vonatoknak a 35%-át fékes csillékkel kellett volna összeállítani.) A javaslataikat azzal utasították el, hogy 1951. szeptemberében a koncentráció illetve a kötélpálya megvalósul. Mivel 1952. szeptemberében sem fog mű­ködni a kötélpálya, kénytelenek voltak 23 db 2,5 tonnás csilléket kölcsönözni, amit azon­55

Next

/
Thumbnails
Contents