Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)

ban augusztus 15-ére vissza kellett adniuk. A koncentráció késedelmes megvalósítása miatt a vállalat 270 000 forintot fizetett ki terven kívül, mely befolyásolta az önköltségüket. A meglévő munkásszállító kocsikkal nem tudják megoldani a munkások szállítását, mert már most is „mint a méhraj kocsik tetején, oldalán csüngve" jutnak el munkahelyükre. Szükségük volt 100 főt befogadó kocsiállomány beszerzésére. A jövőt figyelembe véve elodázhatatlan lett a nagybátony-szorospataki közút megépítése, hogy gépkocsikkal oldhassák meg a munkásszállítást, mert dolgozóik 40-50 km-es gépkocsizás után még 7 kmes utat kénytelenek megtenni a keskenynyomtávú vasúton, ami a munkások munkateljesítményére is károsan hat ki. A jelentés 23 pontban foglalta össze a legsürgősebben beszerzendő gépi eszközöket. Végezetül megjegyezték, hogy feltétlenül fontos a dolgozók versenyszemléletének felébresztése, mely érdekében szeptemberre versenyt indítanak, s a díjakra a Szénbányászati Főosztálytól várnak 40 000 forint támogatást.

18 A Zagyvái Szénbányák Vállalatnak is három üzeme működött: Margit lejtős akna, (a II, III, és IV. számú lejtősaknák), az Új Forgách lejtős akna, s végezetül a Karancsaljai lejtős akna, melyhez Jenő lejtős akna is tartozott. A Margit lejtősaknánál a III. számú állandó jelleggel a bányatűz lokalizálásával foglalkozott, mert nagy gondot okozott az üzemben, hogy a végső fejtésekben fellépő és terjedő bányatüzek haladási sebessége szinte nagyobb volt a fejtési sebesség haladásánál. Kénytelenek voltak ezért a III. sikló megmaradt szénvagyonát egészen, a II. siklóból egy részt felhagyni, mert a tűz és a keletkező veszélyes gázok terjedése veszélyeztette az üzemvitelt. Az I. siklóban kedvezőbb volt a helyzet, vízöntéssel a bányatűz terjedési sebességét csökkenteni tudták. A II. számú lejtős akna 60. méterében a keresztszelvényt átfogta az izzó szén és agyagos pala. Ezen a részen szállították a bányában kitermelt szenet, ezért fokozottan kellett ügyelni a zavartalan üzemvitelre. A

II. számú lejtős aknát november 18.-án leállították a bányatűz miatt. A gépi berendezéseket, kábeleket, vasutat, csilléket hiány nélkül leszerelték és kiszállították. A

IV. számú lejtős aknát megtelepítették, azzal a céllal, hogy az említett két bánya termelését zökkenőmentesen átvehessék. Mivel a lejtős akna elővájásai vizesek, a vágatduzzadások fellépése miatt a bányaművelés távlatokban nem kecsegtetett eredménnyel. Hasonlóak volta a bányaviszonyok, a novemberben megtelepített V. számú lejtős aknában is. Az Új Forgách lejtős akna üzemeltetése jól haladt, mivel hazafelé fejtettek. A akna Karancsaljai lejtős akna kimerülőben volt, a napi 45 tonnás termelést zavartalanul végezte. A hozzá tartozó Jenő lejtős aknán a helyzet nehezebb volt, mert állandó vízbetöréssel, tetőnyomással szemben kellett védekezni.

19 A Bányaüzem mindennapi gondjairól kapunk hiteles képet, egy felügyeleti értekezlet jegyzőkönyvéből. 1952. november 23-án Margit táró bányairodájában ült össze a termelés vezérkara. Kúti Károly vállalatigazgató, Hegyi Kálmán vállalati főmérnök, Váray Rezső üzemvezető, Kovács Jenő üzemvezető helyettes bányamester, Torják puti Gyula, Hives Gyula, Andó János, Oravecz József, Susán Gáspár aknászok, Torják Vilmos alapszervezeti titkár, Vágvölgyi József üzemi bizottság elnöke, Zanki József vállalati TT. feNógrádi Bányász. 1952. december 24. NTM. Dokumentumtár. 81. 319. 468. 1952. szeptember 17, és szeptember 28. jelentés. (Böte László gépészeti vezető, Demeter Ferenc főmérnök, Megyeházi Lajos igazgató) NML. Dokumentumtár. 81. 319. 468. 7-8 56