Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIX. (2005)

Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954)

A zakó és kabát hajtókájának két oldalán égszínkék szegélyes, a szénbányászoknál fekete, másoknál az előírt színű posztó alapon, megfelelő fémcsillagokat és sávokat, e felett bányászjelvényt viseltek. Érdemes felelevenítem ezt a mára már eltűnt ünnepi viseletet. A föld alatti egyéb dolgozók sáv nélkül egy ezüst csillagot és fekete vállrojtot kaptak. A csapatcsillések két csillagot, a segédvájárok három csillagot és ezüst vállrojtot hordtak. A vájároknak négy ezüst csillag és ezüst vállrojt járt. A csapatvezető vájár a mandzsetta helyett 5 mm széles, körbefutó ezüstcsíkot viselt. A bányamentők vajszínű (sárga) sávot kaptak. A lőmesterek egy keskeny sávon egy ezüst csillagot és ezüst vállrojtot, az aknászok a keskeny sávon három ezüst csillagot és ezüst vállrojtot, a főaknászok egy keskeny sávon négy ezüst csillagot és ezüst vállrojtot viseltek. A bányamesterek rangjelzése két sáv felett egy arany csillag és arany vállrojt, a bányamérnököké két arany csillag és arany vállrojt, az üzemvezetőé három arany csillag és arany vállrojt, a vállalati főmérnököké négy arany csillag és arany vállrojt volt. A vállalati igazgató arany mezőben egy arany csillagot és arany vállrojtot, a tröszti főmérnök arany mezőben két arany csillagot és arany vállrojtot, a trösztigazgató arany mezőben három arany csillagot és arany vállrojtot, a NIM főosztályvezető arany mezőben négy arany csillagot és arany vállrojtot viselt. A miniszterhelyettesnek arany mezőben egy platinacsillag, az első helyettesnek két platinacsillag, a miniszternek három platinacsillag és arany vállrojt járt. A vállalati igazgatóktól a ranglétrán felfelé a mandzsettán 10 mm-es arany sávot, a miniszter ezen felül még két 5 mm-es sávot is viselt. A Kossuth-díjasok, sztahanovisták a vállrojt felett babérkoszorús bányászjelvényt viselhettek. A képesítés jelzésére is ügyeltek, a zakó alsó ujjánál derékszögben lévő aranysávokat használtak, amelyeket 80x80 mm-es világoskék alapra varrták fel. Az aknásziskoláért egy aranysáv, technikumi évekért két aranysáv, egyetemi tanulmányokért három aranysáv járt. A bányamérnök hallgatók éveiknek megfelelő vízszintes arany, a technikumi hallgatók ezüst, a vájártanulók fehér csíkot viseltek arany, ezüst illetve fekete vállrojtokkal. Az öltöny nadrágja hajtóka nélkül égszínkék szegélyes varrással, sötétkék kamgarn anyagból készült. A kabát kétsoros, öt gombos volt, mandzsettáján 150 mm-es égszínkék szegéllyel. Hátán a keskeny övet két gomb tartotta. A tányérsapka égszínkék szegélyű, karimája fekete posztóval bevont, ellenzője fekete, lakkozott, préselt fekete bőrből készült. Az ellenző felett volt a bányászjelvény. Az egyenruha viselésére igazolványt kaptak a dolgozók.

2 A versenytáblák, dicsőségtáblák mozgalmai közül a Sztahanov-mozgalmat érdemes szemügyre vennünk. A Donyec - medencében, még a szovjet első ötéves terv idején, feltűnt egy Sztahanov nevű bányász, aki több száz százalékra teljesítette a tervét. Azóta már tudni lehet, hogy többen dolgoztak számára, előkészítve a fejtési munkahelyet. Hamarosan kötelezővé tették, hogy mindenhol legyenek kellő számban sztahanovisták, mert ez az üzem előnyére válik. A munkások számára a mozgalom azonban azt eredményezte, hogy emelték a normákat, mert a normarendszer eleve része volt a tervgazdálkodásnak. Nézzük meg, hogy valójában mi is történt 1935. augusztus 30-ról 31-re virradó éjjel a Donyec - medence „Centralnaja-Irminó" aknájában? Itt dolgozott ugyanis Mihail Szta2 Magyarország története 1918-1990. Szerkesztette: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos. Bp. 1995.215 Jakab Sándor. Nógrád megye története. 1944-1962. Salgótarján. 1974. 164-165 Sik lajos: A bányász egyenruha fejlődése napjainkig. Kézirat. Pécs, 1986. 9, 49-53 38